Haldoklik az univerzum, de azért nincs ok a pánikra

Az univerzum összes energiája semmivé fog foszlani, igaz, erre néhány milliárd évet még várni kell.

  • Eduline
Ebben a galaxisban a csillagok keletkezésének mértéke tízszer akkora, mint egy ''normálisban"
Wikipedia

Egyik kedvenc tudományos oldalunk, az IFL Science számolt be a Galaxy And Mass Assembly (GAMA) projekt friss kutatásáról, amely szerint az univerzum lassan meghal. A tudósok kétszázezer galaxis energiakibocsátását vizsgálták meg, és kiderült: mindössze két milliárd év az élettartamuk.

A ''halál'' oka az entrópia szintjének növekedése, amely egyszerűen csak azt jelenti, hogy mindig az történik, ami a legvalószínűbb. A csillagok arra törekednek, hogy átadják az energiájukat és a melegüket, felrobbanásukkor pedig új csillagok keletkeznek. Az energia és a meleg azonban egyszer elfogy, így többé nem tudnak új csillagok létrejönni. Végül minden ugyanolyan hideg és sötét lesz.

Ez az elmélet valamennyire különbözik az úgynevezett ''heat death'' teóriától, amely szerint az univerzum tágulása olyan mértékben gyorsul, hogy a csillagok, bolygók, anyagok egy idő után már nem fognak egymással kommunikálni.

Ez valószínűleg csak évmilliárdok múlva fog megtörténni, addigra pedig a galaxisok kifogynak az energiából. Nekünk nincs miért aggódni: a Földön csak addig lesz élet, amíg a Nap el nem kezd egy vörös óriássá válni - ez még körülbelül 1,2 milliárd év -, a felrobbanása után pedig a bolygónk kopár, jéghideg és lakhatatlan lesz.

Még több tudományos érdekesség

3D-s hologramkijelző a mobilodból 10 perc alatt

Csak a nemi betegek plasztikáztattak?

8 érdekesség, amit tuti nem tudtál a Földről

Ezért van rád nagy hatással a zene

Tudhat, hogy már hat íz van?

Be akarták bizonyítani, hogy a kávé öl

Eddig boldogan tömted magadba a kólát? Ezután nem fogod

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.