Az oktatási EU-biztos is a szakképzést erősítené

EU-biztosi ténykedésének első fontos célkitűzéseként azt fogalmazta meg Navracsics Tibor, hogy az oktatásügy helyet kapjon a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által kilátásba helyezett, 300 milliárd eurós növekedésösztönző csomagban.

  • MTI
MTI / Külgazdasági és Külügyminisztérium / Burger Zsolt

Az unió új összetételű javaslattevő-végrehajtó intézménye azt ígérte, hogy a gazdaságösztönző, munkahelyteremtő csomagot még karácsony előtt összeállítják. Navracsics Tibor, a kultúra, az oktatás, az ifjúságpolitika és a sport területéért felelős biztos - brüsszeli magyar tudósítókkal folytatott hétfői beszélgetésén - alapvető fontosságúnak nevezte annak elérését, hogy ebbe a növekedési programba bekerüljön az oktatás is.

A brüsszeli bizottság egyik alapelve - mondta - az, hogy ahol költségvetési konszolidációs politikát folytatnak, márpedig most az EU-országok csaknem mindegyikében ez a helyzet, ott az úgynevezett növekedésbarát befektetéseket támogatni kell, és e befektetési területek közt első helyen nevesítették az oktatást.

A magyar EU-biztos kiemelt törekvéseként említette azt is, hogy szakmai párbeszéd révén ösztönözzék az iskolát megelőző nevelési intézmények nagyobb szerepét, a szakképzés szerepének erősítését, valamint az európai felsőoktatási rendszer versenyképességének javítását azáltal, hogy a rendszert nyitottabbá tegyék a gyakorlati képzés felé. 

Navracsics Tibor az unió nagy sikertörténetének nevezte az Erasmus+ programot, amelynek keretében az idén kezdődött hét éves keretköltségvetési ciklusban 4 millióan élhetnek a külföldi képzés lehetőségével. Köztük mintegy 600-650 ezer fiatal szakképzésben vehet részt.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.