Az oktatási EU-biztos is a szakképzést erősítené

EU-biztosi ténykedésének első fontos célkitűzéseként azt fogalmazta meg Navracsics Tibor, hogy az oktatásügy helyet kapjon a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által kilátásba helyezett, 300 milliárd eurós növekedésösztönző csomagban.

  • MTI
MTI / Külgazdasági és Külügyminisztérium / Burger Zsolt

Az unió új összetételű javaslattevő-végrehajtó intézménye azt ígérte, hogy a gazdaságösztönző, munkahelyteremtő csomagot még karácsony előtt összeállítják. Navracsics Tibor, a kultúra, az oktatás, az ifjúságpolitika és a sport területéért felelős biztos - brüsszeli magyar tudósítókkal folytatott hétfői beszélgetésén - alapvető fontosságúnak nevezte annak elérését, hogy ebbe a növekedési programba bekerüljön az oktatás is.

A brüsszeli bizottság egyik alapelve - mondta - az, hogy ahol költségvetési konszolidációs politikát folytatnak, márpedig most az EU-országok csaknem mindegyikében ez a helyzet, ott az úgynevezett növekedésbarát befektetéseket támogatni kell, és e befektetési területek közt első helyen nevesítették az oktatást.

A magyar EU-biztos kiemelt törekvéseként említette azt is, hogy szakmai párbeszéd révén ösztönözzék az iskolát megelőző nevelési intézmények nagyobb szerepét, a szakképzés szerepének erősítését, valamint az európai felsőoktatási rendszer versenyképességének javítását azáltal, hogy a rendszert nyitottabbá tegyék a gyakorlati képzés felé. 

Navracsics Tibor az unió nagy sikertörténetének nevezte az Erasmus+ programot, amelynek keretében az idén kezdődött hét éves keretköltségvetési ciklusban 4 millióan élhetnek a külföldi képzés lehetőségével. Köztük mintegy 600-650 ezer fiatal szakképzésben vehet részt.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.