Az ember már földtani tényezővé vált, új korba léphetünk

A földtörténeti jelenkor lezárását és az új antropocén korszak felvételét javasolják tudósok.

  • eduline/mti
A Földtani Intézet bejárása.
Mónus Márton

Még hosszú évekbe telhet és tudományos viták fogják megelőzni, de könnyen lehet, hogy a mi életünk már antropocén korszakként vonul be a jövő tankönyveibe. A geológusok különböző korszakokra osztják a Föld történelmét. Eszerint az emberiség jelenleg a holocén korszakban él, amely 12 ezer évvel ezelőtt, az első jégkorszak után kezdődött. A 35 fős szakértői csoportból 34-en úgy vélik, hogy a holocén a 20. század közepén véget ért.

Az antropocén kor fogalmát az évezred elején Paul Crutzen Nobel-díjas kémikus alkotta meg. Érvelése szerint az emberi tevékenység mértéke elérte a természetes hatásokét, mint az esőzés vagy a fagy természetalakító hatása. Azóta rendszeresen használják a fogalmat, hivatalosan azonban csak a Nemzetközi Rétegtani Bizottság (ICS) nevezhet el egy korszakot.

A tudósok meg vannak győződve arról, hogy az emberi tevékenység olyan, mindenütt jelen lévő és hosszú távú nyomokat hagyott hátra, amelyek elegendőek egy új földtörténeti korszak bevezetéséhez. A holocénhez, ehhez a 11 ezer éven át stabil korhoz képest tapasztalt eltérések jelentősek. Az ember okozta hatások közé tartozik a klímaváltozás, a szén, a nitrogén és a foszfor körforgásában bekövetkezett nagymértékű változás, a műanyag, az alumínium, a betonrészecskék, a szálló hamu elterjedése, a radioaktív csapadék, valamint állat- és növényfajok korábban példa nélküli globális elterjedése.

Szeméthegy libanonban.
MTI/EPA/Nabil Munzer

"A változások közül sok a geológiailag tartós és gyakorlatilag visszafordíthatatlan"

- írja a szakértői csoport, amelynek döntése a korábbi párbeszédek alapján nem meglepő. Csupán az vitatott, mikortól számítják az ember korszakát: a javaslatok között szerepelt például Amerika felfedezése vagy az iparosodás kezdete. A munkacsoport most a 20. század közepét javasolja, ezen belül fontos dátumként jöhet szóba például az első atombomba bevetésének ideje, 1945. július 16., mivel annak hatásai a Föld felszínén világszerte kimutathatók.

Ti mit csináltatok 15 évesen? Ez a srác épp megmenti a bolygót

Nem mindennapi energia lehet a srácban. Nézzétek meg a videókat is! Xiuhtezcatl Martinez 15 éves, és az Earth Guardians nevű coloradói környezetvédő egyesületet vezeti. Megmozdulásokat szervez, zenét szerez, konferenciákon vesz részt. Első felszólalása idején mindössze hat éves volt. Városában az önkormányzattal együttműködve elérte a nejlonszatyrok megadóztatását és a génmódosított élelmiszerek száműzését.

A következő két-három évben a kutatók azt vizsgálják, milyen, a Föld rétegeiben lévő anyagok, minták szolgálhatnak az új földtörténeti korra való egyértelmű utalásként. Lehet ez műanyag, atomfegyver-kísérletekből hátramaradt anyag vagy ipari termelésből származó szálló por - mondta Reinhold Leinfelder, a Berlini Szabadegyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja.

A fogalom alkalmazásának jelzésértéke is van, felhívja a figyelmet a felelősségvállalásra, a munkacsoport döntésében azonban ez nem játszott szerepet. "Az ember globális geológiai hatását akarjuk rendesen megindokolni, bemutatni, függetlenül a társadalmi párbeszédtől" - emelte ki Leinfelder.

Nem lesz több eszkimológus hallgató az egyetemeken, de harcolnak a szakért

Száz éven át mindig elindították a képzést a koppenhágai egyetemen, idén őszre már senkit nem vettek fel. Ne nevess, mert egy fontos szak szűnik meg! A források csökkenésével magyarázza a koppenhágai egyetem, hogy nem indítja el ősszel az eszkimológia és sarkvidéki tanulmányok kurzust - írja a .

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.