Az élet kialakulásának megértésében alkottak maradandót a legújabb kémiai Nobel-díjasok

A molekuláris gépek kutatásáért három tudós, a francia Jean-Pierre Sauvage, a brit J. Fraser Stoddart és a holland Bernard L. Feringa kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

  • Eduline
nobelprize.org

A kutatók a világ legkisebb gépezetei, az úgynevezett molekuláris gépek tervezéséért és előállításáért részesülnek az elismerésben - fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság. A molekuláris gépek felfedezésért már 1987-ben átadtak kémiai Nobel-díjat, azonban funkcionáló gépeket először terveztek a tudomány történetében.

A jelentősége hatalmas: bár pontos ismereteink vélhetően sosem lesznek, hogy milyen vegyületek léteztek az élet kialalkulását megelőző időszakban bolygónkon, de az akkori szélsőséges körülmények számos olyan kémiai kapcsolat kialakulásához vezetett, melyek együttesen bizonyos feladatok elvégzésére váltak alkalmassá. Olasz kutatók például demonstrálták, hogy bizonyos molekulák, ha zsírral találkoznak, akkor a sejtmembrán primitív verzióját hozzák létre - írta három éve az Index.

A 71 éves Sauvage a Strasbourgi, a 74 éves Stoddart a Northwestern, a 65 éves Feringa a pedig a Groningeni Egyetem munkatársa. A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (256 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Az orvosi Nobel-díjas kutatásról itt, a fizikai Nobel-díjasokról itt olvashattok.

Két magyar is esélyes az irodalmi Nobel-díjra

A legesélyesebbnek tartott japán Murakami Haruki mellett két magyar, Nádas Péter és Krasznahorkai László is elnyerheti az aranyplakettet. Minden évben közzéteszi fogadási listáját a Nobel-díjra esélyesnek tartott írókról a Ladbrokes fogadóiroda. Idén a kilencedik kiemelt Krasznahorkai László, akinek a hazai irodalmi életben azt követően csapott fel ismét a népszerűsége, miután angol nyelven is megjelentetett írásaival elnyerte a Man Booker-díjat .

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.