Az élet kialakulásának megértésében alkottak maradandót a legújabb kémiai Nobel-díjasok

A molekuláris gépek kutatásáért három tudós, a francia Jean-Pierre Sauvage, a brit J. Fraser Stoddart és a holland Bernard L. Feringa kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

  • Eduline
nobelprize.org

A kutatók a világ legkisebb gépezetei, az úgynevezett molekuláris gépek tervezéséért és előállításáért részesülnek az elismerésben - fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság. A molekuláris gépek felfedezésért már 1987-ben átadtak kémiai Nobel-díjat, azonban funkcionáló gépeket először terveztek a tudomány történetében.

A jelentősége hatalmas: bár pontos ismereteink vélhetően sosem lesznek, hogy milyen vegyületek léteztek az élet kialalkulását megelőző időszakban bolygónkon, de az akkori szélsőséges körülmények számos olyan kémiai kapcsolat kialakulásához vezetett, melyek együttesen bizonyos feladatok elvégzésére váltak alkalmassá. Olasz kutatók például demonstrálták, hogy bizonyos molekulák, ha zsírral találkoznak, akkor a sejtmembrán primitív verzióját hozzák létre - írta három éve az Index.

A 71 éves Sauvage a Strasbourgi, a 74 éves Stoddart a Northwestern, a 65 éves Feringa a pedig a Groningeni Egyetem munkatársa. A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (256 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Az orvosi Nobel-díjas kutatásról itt, a fizikai Nobel-díjasokról itt olvashattok.

Két magyar is esélyes az irodalmi Nobel-díjra

A legesélyesebbnek tartott japán Murakami Haruki mellett két magyar, Nádas Péter és Krasznahorkai László is elnyerheti az aranyplakettet. Minden évben közzéteszi fogadási listáját a Nobel-díjra esélyesnek tartott írókról a Ladbrokes fogadóiroda. Idén a kilencedik kiemelt Krasznahorkai László, akinek a hazai irodalmi életben azt követően csapott fel ismét a népszerűsége, miután angol nyelven is megjelentetett írásaival elnyerte a Man Booker-díjat .

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.