Akár 35-50 ezer forintot is kaphattok a munkahelyetektől - megmutatjuk, hogyan

Egyelőre nem segített a munkaerőhiányon sem a magán-, sem az állami szektorban a bérrendezés, ezért egyre több vállalat úgynevezett toborzási bónusszal próbál munkaerőt szerezni, a MÁV-nál például 35 ezer forint jár annak a dolgozónak, akinek sikerül új munkavállalót beszerveznie a vasúttársasághoz - írta a Magyar Idők hétfőn.

  • MTI
Pixabay

A munkavállalói ajánlást a hiányszakmáknál vezetik be, bármely dolgozó toborozhat ismeretségi köréből, ehhez mindössze egy ajánlószelvényt kell kitöltenie. A toborzó az említett összeget abban az esetben kapja meg, ha a jelöltet felveszik, lejár a próbaideje és a munkakörhöz kapcsolódó követelményeket teljesíti. A vasútnál kilenc ilyen munkakört hirdettek meg - írta a lap a MÁV belső hírlevele alapján.

A magánszektorban már régóta gyakorlat a munkaerő-toborzásáért a dolgozóknak járó bónusz - mondta a Magyar Időknek Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Az eljárás nem ütközik a jogszabályokba még abban az esetben sem, ha máshonnan csábítják át az adott vállalathoz a munkavállalókat.

Az ajánlási bónusz mértéke az ezt alkalmazó cégeknél több tízezer forint is lehet, van olyan vállalat is, ahol a dolgozó akár a 40-60 ezer forintot is megkapja sikeres toborzásáért - írta a lap.

Ezzel a diplomával már pályakezdőként 300-400 ezer forintot kereshetsz

Az erősáramú villamosmérnökök az átlagnál hamarabb találnak munkát és a bérükre sem lehet panasz. A munkaerőpiacon való hiányszakmák száma az utóbbi években egyre csak nő és nő. A legnagyobb cégek már a felsőfokú tanulmányaik alatt ajánlatokkal bombázzák a tehetséges diákokat.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde