A német országház épületének másán képzik az orosz fiatal katonákat

Történelmi, egyúttal rémisztő.

  • Eduline
AFP / Jevgenyij Khaldei

A második világháború európai lezárásának emblematikus pillanata volt, mikor a Vörös Hadsereg Berlint bevételénél elfoglalta a Reichstag épületét 1945. május 2-án. A szovjetek a propaganda kedvéért retusálással készítették el a fenti fotót az épületnél, néhány nappal az ostrom után.

A szovjet zászló jelképes kitűzésének élményét szeretnék megismertetni az orosz katonanövendékekkel - írja a 444 az AP nyomán. Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentése szerint Moszkva mellett építik fel a Reichstag pontos mását, ahol a fiatal katonák gyakorolhatják az ostromot, mert szerintük jobb egy részletes épület lerohanását gyakorolni, mint valamilyen elvont objektumét.

A védelmi miniszter által létrehozott Ifjú Hadsereg tagjai gyakorolhatják majd az ostromot.

Nem ez az első intézkedés, ami a fiatalok harci képzésére irányul:

Erkölcstan? Smafu! Oroszország bekeményít

Iskolákban tesztelik a hadi alapismeretek oktatását. Egyelőre csak Jaroszlavl városában kezdik meg május 22-től a diákok hadi kiképzését - tudta meg a . Nem csak edzéseket végeznek vagy harci technikákat tanulnak, hanem fegyverekre is kiképzik őket, amit szeptembertől az ország összes iskolájában bevezethetnek. A kiemeli, hogy ez lényegében az Ifjú Gárdák, a szovjet Junarmi újraszervezését jelentheti.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.