A német modell alapján fejlesztenék a szakképzést

Tizennyolc német és magyar szakképesítés összehasonlítását, programfejlesztést, komplex tanári felkészítő programot követően félezer diák tanulhat a német duális szakképzési modell szerint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közös projektjében.

  • MTI
túry

A 2015. június 30-ig tartó programban 16 szakmában részesülnek európai uniós duális képzésben az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi, a közép-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli régióban tanulók. 

A projektbe azok a szakképzésben részt vevő, végzős tanulók kapcsolódhatnak be, akik olyan területen tanulnak, amely a német ipar magyar beszállítói tevékenységéhez kötődik. A diákok a német duális modell módszertana alapján tanulhatnak, kiegészítő  vizsgát tehetnek, és idegen szaknyelvi felkészítésben is részt vehetnek.

Az NMH tájékoztatása szerint a projekt tervezett összköltsége mintegy 1,2 milliárd forint, amely teljes egészében uniós támogatás. A duális képzésben tanulók szakmai, elméleti ismereteiket a szakképző iskolákban sajátítják el, gyakorlati oktatásuk pedig a gazdálkodó szervezeteknél, költségvetési szerveknél zajlik. Ezzel a képzési formával a tanulók verseny- és piacképes, a munkaerő-piaci igényekhez igazodó, modern szaktudást és biztos munkahelyet szerezhetnek, a cégek pedig biztosíthatják szakember-utánpótlásukat. 

Az oktatáson túl a projekt keretében 18 szakmában hasonlítják majd össze a szakemberek a magyar és a Duna Régió menti EU-tagállamok duális szakképzési struktúráját, annak érdekében, hogy egységesítsék a hazai és uniós vizsgakövetelményeket és vizsgáztatási eljárásokat. A cél, hogy a megszerzett bizonyítványokat és szaktudást a tagállamok kölcsönösen elismerjék, valamint, hogy a gazdaságfejlesztés szempontjából jelentős szakmacsoportok tekintetében a Duna Régióhoz tartozó országok szakképzési intézményeivel, kamaráival, gazdasági társaságaival erősödjön az együttműködés.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.