A legnagyobb vetélkedős bukták: videó

Mária Tarzan után érdemes megemlékezni a műfaj nagy öregjeiről. Mutatunk néhány klasszikus tévés vetélkedős kudarcot, amitől jól indul a reggeled.

  • Eduline

Nemrég végszaladt a magyar neten az a videó, ami egy Maradj talpon! adásból származik. Ha még nem láttad volna, ez itt:

 

Ennek kapcsán aztán mindenkinek - vagy aki elég idős hozzá - az a klasszikus jutott eszébe, amit még egy Szerencsekerék adásban láthatott valamikor az ezredforduló környékén:

 

Sokan még erre a földrajzi fenoménra is emlékezhetnek, aki épp Budapestről kapott egy kérdést. Persze ennek a műsornak nyilván az a lényege, hogy olyan játékosokat hívjanak be, akiket simán lealáz bármilyen területen egy harmadik osztályos.

 

Ez az angol srác két hónappal a játék előtt járt Algarve-ben, ennek ellenére nem találta el, melyik országban is található ez a régió. Mondjuk legalább Írországot kizárta, tehát az égtáj derengett neki.

 

Ha valamelyik remekmű elkerülte a figyelmünket, kommentben szívesen vesszük a kiegészítést.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.