A gyerekeknek és a pedagógusoknak is játszott a tiltakozó Budapesti Fesztiválzenekar
A közönséggel közös zenéléssel demonstrált a Budapesti Fesztiválzenekar szombaton a Vörösmarty téren, tiltakozva a Fővárosi Közgyűlés döntése ellen, amely háromnegyedével csökkentette az együttes támogatását.
eduline/mti
"Elsősorban azt demonstráljuk, hogy mi nagyon szeretjük Budapestet, és tudjuk, hogy Budapest is nagyon szereti a Budapesti Fesztiválzenekart" - kezdte a koncertet Fischer Iván, a zenekar vezetője a teret megtöltő közönség előtt.
A demonstráción külön darabot játszottak a budapesti gyermekeknek, a fiataloknak, a nyugdíjasoknak, a művészeknek, a pedagógusoknak, a kórházi dolgozóknak, a köztisztviselőknek, mindazoknak, akik sokat dolgoznak.
Mint mondta, legyen ma szó a jövőről, ne múltról beszéljünk, hanem arról, hogy milyen Budapestet szeretni. Olyan Budapestet szeretnénk, ahol több a zene, a vidámság, az öröm, a szeretet és kevesebb a gyűlölködés - fogalmazott Fischer Iván, aki a zenedarabok közötti szünetekben többször is megszólalt.
Megemlékeztek azokról is, akik valamilyen - akár vallási, származásbeli, vagy akármilyen - kisebbséghez tartoznak. "Azt szeretnénk, ha ők is, mint mindenki más, jól éreznék magukat Budapesten, biztonságban, barátságos környezetben, sok-sok örömmel, muzsikával" - mondta.
"Szeretnék megemlékezni mindenkiről, aki Budapest Közgyűlésében dolgozik. Történt, ami történt, ők is Budapest részei, és számukra is van egy kis ajándékunk" - mondta a zeneigazgató, majd a zenekar Hanno Müller-Brachmann fellépésével előadta Mozart A varázsfuvola című operájából azt az áriát, amikor Sarastro arról énekel, hogy itt nem ismerik a bosszút.
A múlt héten a Fővárosi Közgyűlés 260 millió forintról 60 millió forintra csökkentette a Budapesti Fesztiválzenekar éves támogatását, amelynek következtében terveik módosítására kényszerülnek.
"Szeretnénk megígérni, hogy egy kis visszaesés után nem fogjuk cserbenhagyni Budapestet" - hangsúlyozta a zenekar vezetője. Továbbra is zenélni fogunk, találkozni fogunk - mondta a karmester, majd közös muzsikálásra hívta a közönséget. A hallgatóság saját hangszereivel együtt zenélt az együttessel, a közös produkció egy Beethoven-darabban teljesedett ki.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
