A gyerekeknek és a pedagógusoknak is játszott a tiltakozó Budapesti Fesztiválzenekar
A közönséggel közös zenéléssel demonstrált a Budapesti Fesztiválzenekar szombaton a Vörösmarty téren, tiltakozva a Fővárosi Közgyűlés döntése ellen, amely háromnegyedével csökkentette az együttes támogatását.
eduline/mti
"Elsősorban azt demonstráljuk, hogy mi nagyon szeretjük Budapestet, és tudjuk, hogy Budapest is nagyon szereti a Budapesti Fesztiválzenekart" - kezdte a koncertet Fischer Iván, a zenekar vezetője a teret megtöltő közönség előtt.
A demonstráción külön darabot játszottak a budapesti gyermekeknek, a fiataloknak, a nyugdíjasoknak, a művészeknek, a pedagógusoknak, a kórházi dolgozóknak, a köztisztviselőknek, mindazoknak, akik sokat dolgoznak.
Mint mondta, legyen ma szó a jövőről, ne múltról beszéljünk, hanem arról, hogy milyen Budapestet szeretni. Olyan Budapestet szeretnénk, ahol több a zene, a vidámság, az öröm, a szeretet és kevesebb a gyűlölködés - fogalmazott Fischer Iván, aki a zenedarabok közötti szünetekben többször is megszólalt.
Megemlékeztek azokról is, akik valamilyen - akár vallási, származásbeli, vagy akármilyen - kisebbséghez tartoznak. "Azt szeretnénk, ha ők is, mint mindenki más, jól éreznék magukat Budapesten, biztonságban, barátságos környezetben, sok-sok örömmel, muzsikával" - mondta.
"Szeretnék megemlékezni mindenkiről, aki Budapest Közgyűlésében dolgozik. Történt, ami történt, ők is Budapest részei, és számukra is van egy kis ajándékunk" - mondta a zeneigazgató, majd a zenekar Hanno Müller-Brachmann fellépésével előadta Mozart A varázsfuvola című operájából azt az áriát, amikor Sarastro arról énekel, hogy itt nem ismerik a bosszút.
A múlt héten a Fővárosi Közgyűlés 260 millió forintról 60 millió forintra csökkentette a Budapesti Fesztiválzenekar éves támogatását, amelynek következtében terveik módosítására kényszerülnek.
"Szeretnénk megígérni, hogy egy kis visszaesés után nem fogjuk cserbenhagyni Budapestet" - hangsúlyozta a zenekar vezetője. Továbbra is zenélni fogunk, találkozni fogunk - mondta a karmester, majd közös muzsikálásra hívta a közönséget. A hallgatóság saját hangszereivel együtt zenélt az együttessel, a közös produkció egy Beethoven-darabban teljesedett ki.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
