Több gyermeket szülnek a diplomás anyák, egyre kevesebb iskolázatlan nő hoz világra gyermeket, és emelkedik a házasságon kívül születettek aránya - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában.
Fokozatosan kitolódott az évtizedek során a gyermekvállalás átlagéletkora a nők körében, ami különösen igaz a magasan iskolázott rétegekre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népesedési helyzetkép című kiadványára hivatkozva a Magyar Nemzet azt írta, minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, annál korábban vállal gyermeket, és a nyolc vagy annál kevesebb osztályt végzetteknél nem tolódott ki a gyermekvállalási életkor.
Az alapfokú oktatást be nem fejezők továbbra is 18 éves koruk körül szülnek először gyermeket, míg a diplomásoknál 27-ről 31,8 évre nőtt a vállalási életkor. Utóbbiak esetében nagyjából egy mesterszakos diploma megszerzésének idejével tolódott ki a gyermekvállalás.
A kevesebb mint 8 osztályt végzett anyák aránya 4,8-ról 1,9 százalékra, a nyolc általánost végzetteké 29-ről 19 százalékra csökkent, a középiskolát végzetteké maradt 32 százalék, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké viszont jelentősen megugrott: a 25 évvel ezelőtti 12-ről 34 százalékra.
Kimutatták azt is, hogy az elmúlt 25 évben a házasságon kívül született gyerekek aránya 13-ról 48 százalékra emelkedett.
A diákok felének küzdelmes lesz egyetemre jutnia 2020-tól
Napjainkban a diákok kevesebb mint fele érettségizik le úgy, hogy már szerzett középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. A szeptemberben 9. évfolyamot kezdő tanulók számára azonban csak akkor nyílik meg a felsőoktatás kapuja, ha már rendelkezni fognak középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal. A szakemberek szerint aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi képzéssel minden diák ennek megfelelő nyelvi készségekre tegyen szert.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
