Több gyermeket szülnek a diplomás anyák, egyre kevesebb iskolázatlan nő hoz világra gyermeket, és emelkedik a házasságon kívül születettek aránya - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában.
Fokozatosan kitolódott az évtizedek során a gyermekvállalás átlagéletkora a nők körében, ami különösen igaz a magasan iskolázott rétegekre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népesedési helyzetkép című kiadványára hivatkozva a Magyar Nemzet azt írta, minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, annál korábban vállal gyermeket, és a nyolc vagy annál kevesebb osztályt végzetteknél nem tolódott ki a gyermekvállalási életkor.
Az alapfokú oktatást be nem fejezők továbbra is 18 éves koruk körül szülnek először gyermeket, míg a diplomásoknál 27-ről 31,8 évre nőtt a vállalási életkor. Utóbbiak esetében nagyjából egy mesterszakos diploma megszerzésének idejével tolódott ki a gyermekvállalás.
A kevesebb mint 8 osztályt végzett anyák aránya 4,8-ról 1,9 százalékra, a nyolc általánost végzetteké 29-ről 19 százalékra csökkent, a középiskolát végzetteké maradt 32 százalék, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké viszont jelentősen megugrott: a 25 évvel ezelőtti 12-ről 34 százalékra.
Kimutatták azt is, hogy az elmúlt 25 évben a házasságon kívül született gyerekek aránya 13-ról 48 százalékra emelkedett.
A diákok felének küzdelmes lesz egyetemre jutnia 2020-tól
Napjainkban a diákok kevesebb mint fele érettségizik le úgy, hogy már szerzett középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. A szeptemberben 9. évfolyamot kezdő tanulók számára azonban csak akkor nyílik meg a felsőoktatás kapuja, ha már rendelkezni fognak középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal. A szakemberek szerint aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi képzéssel minden diák ennek megfelelő nyelvi készségekre tegyen szert.
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
