Megnőtt a kereslet a tanfolyamok iránt: ezek a legnépzerűbb képzések

Jelentősen megnőtt az érdeklődés 2025 első negyedévében a tanfolyamok és felnőttképzések iránt. Mutatjuk, mik a legnépszerűbbek.

  • Székács Linda

Megnőtt a kereslet a szakmunkásképzések, személy és vagyonőri képzések, továbbá a vállalkozásfejlesztési kurzusok iránt - derül ki a TanfolyamGURU lapunknak küldött közleményéből.

A felnőttképzéseket, tanfolyamokat, online képzéseket kínáló portál statisztikái alapján az utóbbi időben a következő tanfolyamok iránt nőtt meg a kereslet leginkább:

  • Szakmunkásképzések – villanyszerelő, CNC-programozó, ács tanfolyamok
  • Személy és vagyonőri képzések – biztonság technikai kurzusok
  • Vállalkozásfejlesztési kurzusok – marketing, pénzügyi ismeretek, üzleti tervezés

Nagy László, a TanfolyamGURU egyik munkatársa szerint a szakképzések iránti érdeklődők számának növekedése nem meglepő.

Az emberek tisztában vannak azzal, hogy ezek manapság kifejezetten hiányszakmák a piacon. Amennyiben egy tehetségesebb szakmunkás vállalkozói létformában tevékenykedik, és az adott szakterületén sikerül pár referenciamunkával bizonyítania, azoknál sorbán állnak a megrendelők. Gondoljunk csak arra, hogy egy kazán vagy villanyszerelő esetén mekkora várakozási idővel kellett számolnunk az elmúlt években

- mondta.

Nagy azt is hozzátette; a munkáshitel elindítása óta, az év első negyedében jelentősen megnőtt az érdeklődés a szakmai és felnőttképzések iránt. A lakhatás és albérlet (40%) mellett ugyanis a hitelt igénylők 25 százaléka tanulásra és továkképzésre fordítja a kapott összeget. További 20 százalékuk autóvásárlásra vagy jogosítványszerzésre, 10 százalék pedig saját vállalkozás indítására.

"A statisztikák szerint az igénylők közel 40 százaléka fektet be valamilyen formában önmaga fejlesztésébe, legyen szó tanfolyamokról, továbbképzésekről vagy vállalkozásindításról" - szerepel a közleményben, amiben azt is megjegyzik, hogy mindez azt mutatja, hogy a fiatalok nem felelőtlen költekezők, hanem olyan emberek, akik tudatosan építik a jövőjüket.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.