Ingyenes szakma érettségi után: ezek vannak az OKJ-s képzések helyett

Mutatjuk, hogyan és milyen szakmákat tanulhattok ingyenesen.

  • Székács Linda

Bár a korábban ismert OKJ-s rendszer évekkel ezelőtt megszűnt, továbbra is van lehetőség szakmatanulásra a középiskola elvégzése után is.

Amennyiben van érettségitek, jelentkezhettek olyan képzésekre, melyek során egy rövid ágazati alapoktatás keretében megismerkedtek az adott ágazat sajátosságaival és alapismereteivel, majd szakirányú oktatásban elsajátítjátok a választott konkrét szakmát. Ebben az esetben az oktatás kizárólag a szakmai vizsgára való felkészítésből áll.

A szakmatanulás az első két szakma esetében ingyenes. Az első szakma esetében a szakma megszerzéséig, második szakma esetén pedig legfeljebb három tanéven keresztül.

Az állam az általa, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben folyó szakképzés keretei között biztosítja a szakmaszerzés ingyenes lehetőségét. Az első kettő szakma megszerzése - ideértve az ahhoz kapcsolódó előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is - az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül ingyenes, valamint a szakképző intézményben szervezett szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzése az első képesítő vizsga befejezéséig ingyenes

- írja a honlapján az Innovatív Képzéstámogató Központ.

Milyen szakmákat lehet ingyen tanulni?

Az érettségi után megszerezhető alapszakmák 2023/24-es listáját ide kattintva találjátok.

Ezeket érettségi után is csak szakképző iskolákban vagy technikumokban szerezhetitek meg, ugyanis - mint ahogy azt fentebb már leírtuk - a korábban ismert OKJ-s rendszer már megszűnt.

A tájékoztató füzetben a különböző szakmák leírása mellett azt is megtaláljátok, melyik iskolák indítják az adott képzéseket.

Figyelem! Ez a 2023/24-es szakmafüzet. A 2024/25-ös kiadvány még nem jelent meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.