Ingyenes szakma érettségi után: ezek vannak az OKJ-s képzések helyett

Mutatjuk, hogyan és milyen szakmákat tanulhattok ingyenesen.

  • Székács Linda

Bár a korábban ismert OKJ-s rendszer évekkel ezelőtt megszűnt, továbbra is van lehetőség szakmatanulásra a középiskola elvégzése után is.

Amennyiben van érettségitek, jelentkezhettek olyan képzésekre, melyek során egy rövid ágazati alapoktatás keretében megismerkedtek az adott ágazat sajátosságaival és alapismereteivel, majd szakirányú oktatásban elsajátítjátok a választott konkrét szakmát. Ebben az esetben az oktatás kizárólag a szakmai vizsgára való felkészítésből áll.

A szakmatanulás az első két szakma esetében ingyenes. Az első szakma esetében a szakma megszerzéséig, második szakma esetén pedig legfeljebb három tanéven keresztül.

Az állam az általa, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben folyó szakképzés keretei között biztosítja a szakmaszerzés ingyenes lehetőségét. Az első kettő szakma megszerzése - ideértve az ahhoz kapcsolódó előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is - az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül ingyenes, valamint a szakképző intézményben szervezett szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzése az első képesítő vizsga befejezéséig ingyenes

- írja a honlapján az Innovatív Képzéstámogató Központ.

Milyen szakmákat lehet ingyen tanulni?

Az érettségi után megszerezhető alapszakmák 2023/24-es listáját ide kattintva találjátok.

Ezeket érettségi után is csak szakképző iskolákban vagy technikumokban szerezhetitek meg, ugyanis - mint ahogy azt fentebb már leírtuk - a korábban ismert OKJ-s rendszer már megszűnt.

A tájékoztató füzetben a különböző szakmák leírása mellett azt is megtaláljátok, melyik iskolák indítják az adott képzéseket.

Figyelem! Ez a 2023/24-es szakmafüzet. A 2024/25-ös kiadvány még nem jelent meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.