Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mutatjuk, hogyan és milyen szakmákat tanulhattok ingyenesen.
Bár a korábban ismert OKJ-s rendszer évekkel ezelőtt megszűnt, továbbra is van lehetőség szakmatanulásra a középiskola elvégzése után is.
Amennyiben van érettségitek, jelentkezhettek olyan képzésekre, melyek során egy rövid ágazati alapoktatás keretében megismerkedtek az adott ágazat sajátosságaival és alapismereteivel, majd szakirányú oktatásban elsajátítjátok a választott konkrét szakmát. Ebben az esetben az oktatás kizárólag a szakmai vizsgára való felkészítésből áll.
A szakmatanulás az első két szakma esetében ingyenes. Az első szakma esetében a szakma megszerzéséig, második szakma esetén pedig legfeljebb három tanéven keresztül.
Az állam az általa, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben folyó szakképzés keretei között biztosítja a szakmaszerzés ingyenes lehetőségét. Az első kettő szakma megszerzése - ideértve az ahhoz kapcsolódó előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is - az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül ingyenes, valamint a szakképző intézményben szervezett szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzése az első képesítő vizsga befejezéséig ingyenes
- írja a honlapján az Innovatív Képzéstámogató Központ.
Milyen szakmákat lehet ingyen tanulni?
Az érettségi után megszerezhető alapszakmák 2023/24-es listáját ide kattintva találjátok.
Ezeket érettségi után is csak szakképző iskolákban vagy technikumokban szerezhetitek meg, ugyanis - mint ahogy azt fentebb már leírtuk - a korábban ismert OKJ-s rendszer már megszűnt.
A tájékoztató füzetben a különböző szakmák leírása mellett azt is megtaláljátok, melyik iskolák indítják az adott képzéseket.
Figyelem! Ez a 2023/24-es szakmafüzet. A 2024/25-ös kiadvány még nem jelent meg.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.