Nincs korhoz kötve, hogy ki tarthatja magánál a telefonját és az okosóráját, ezért a rendelet a felnőttekre is vonatkozik.
"43 éves vagyok, esti iskolában járok és hamarosan érettségizek. A tanév első napján tőlünk is elvették az okoseszközöket. Ezt még a velem nagyjából egykorú tanárnő is nevetségesnek tartja" - mondta el az Eduline-nak egy vidéki gimnázium felnőttoktatásban tanuló diákja.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a kormány egy augusztusi rendelete szerint a 2024/25-ös tanévtől kezdve a nevelési-oktatási intézményekben korlátozottan használható tárgynak minősülnek a kép- és hangrögzítésre alkalmas eszközök, így például a mobiltelefon és az okosóra is. A készülékeket a "gyakorlat" szerint a tanítási nap elején a pedagógusok beszedik a diákoktól, műanyag vagy fémdobozokban az iskola könyvtárában, az igazgatói irodában vagy a portán tárolják, a nap végén pedig visszaadják.
Amennyiben azokra egy adott tanórán szükség van, a készülékek elővételét és a használatuk célját az eKrétában rögzíteni kell.
A szabályozás pedig a pedagógusokra is vonatkozik, akik csak oktatási célokra használhatják a telefonjaikat tanítási időben, vagy bizonyos vészhelyzetek, veszélyhelyzetek esetén. Sőt, a felnőttoktatásban tanulóktól is elveszik az eszközeiket.
"Elektronikus tankönyveket használunk, ennek így semmi értelme" - jegyzi meg egy felhasználó a Threadsen.
Több esti iskola tanulója is azért sérelmezi a telefonjaik elvételét, mert családjuk, gyerekeik vannak, akik így nem tudják utolérni őket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
