Ilyen szabályok vonatkoznak a katonai szolgálatra az EU országaiban

A megváltozott pontszámításnak köszönhetően az egyetemek idén már maguk határozhatják meg, hogy miért, és hány többletpontot adnak a felvételizőknek. Így a maximum megszerezhető 100 intézményi pontot (korábban többletpontot) számos elért eredményért odaadhatnak a felvételizőknek, többek között a katonai szolgálatért is.

Bár az olyan államok, mint Oroszország, Kína és Irán továbbra is ragaszkodnak a hadkötelezettséghez, az Európai Unió tagállamainak kétharmada inkább a hivatásos hadseregre támaszkodik, és mellette létesít önkéntes katonai szolgálatot.

2024 májusában azonban Németországban is felmerült a kötelező katonai szolgálat visszaállítása. Az ország viszonylag későn, 2011-ben vonta vissza az erről szóló törvényét, míg Franciaország már 1996-ban, Spanyolország 2000-ben, Olaszország pedig 2004-ben szüntette meg a hadkötelezettséget.

Németország legfőbb ellenzéki pártja, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) a május elején tartott pártkongresszusán fogadta el azt a javaslatot, amely szerint a fiataloknak egy bizonyos ideig vagy a hadseregben, vagy pedig a szociális ágazatban kellene kötelező szolgálatot teljesíteniük. A programjavaslatot elsősorban az orosz agresszió és a toborzás okozta nehézségek miatt vetették fel.

Végül azonban Boris Pistorius szociáldemokrata német védelmi miniszter május végén bejelentette, hogy mégsem vezetik be a kötelező sorkatonai szolgálatot – írta a Portfolio a Der Spiegel cikke alapján. A terveik között szerepel ugyanakkor, hogy ösztönözzék a fiatalokat az önkéntes katonai szolgálatra. Például a résztvevők ingyenes jogosítványszerzésének biztosításával, az egyetemekre való könnyebb bejutás ígéretével, nyelvtanfolyamokra járó kedvezményekkel, illetve még a diákhitel visszafizetésére vonatkozó előírások enyhítésével is.

Katonai szolgálat Magyarországon

Hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol szintén próbálják ösztönözni a fiatalokat. Itthon a katonai szolgálatért a felsőoktatásba jelentkezők:

• a hat hónapos alapképzés teljesítésével 16 pontot,
• a speciális szakfelkészítés elvégzésével 32 pontot,
• a műveleti besorolású alakulatnál végzett szolgálatért pedig 64 pontot kaphatnak a felvételin.

A pluszpontok mellett a szolgálatért fizetés is jár. A Honvédelmi Minisztérium lapunknak adott tájékoztatása szerint

„a felsőoktatásban, illetve a szakképzésben tanuló nagykorú fiatalok versenyképes ösztöndíjat kapnak, elköteleződési szándékuk mélységétől függően pedig havi 110-350 ezer forint közötti összeget.”

Magyarországon az önkéntes katonai szolgálat egyébként 6, illetve 12 hónapig tart. Ennek végén mindenki eldöntheti, hogy folytatja-e az alapképzést, vagy átmegy valamelyik műveleti besorolású alakulathoz.

A második világháború után – szovjet mintára – az 1949-es alkotmányban szerepelt először, hogy minden nagykorú férfinak be kell vonulnia katonai szolgálatra itthon. Az 50-es években ez háromévnyi szolgálati időt jelentett. Majd a 70-es években az állam lecsökkentette két évre a kiskatonák szolgálati idejét. Ezt követően a 80-as években másfél, a 90-es években egy, és végül 2001-ben már csak fél év szolgálati időt kellett teljesíteni.

A kitartó civil nyomásra és az időközben egyre nyilvánvalóbbá váló gazdasági problémák miatt, végül 2004. november 3-án, 135 éves hagyomány után megszűnt a békeidőben alkalmazott sorozás és sorkatonai szolgálat intézménye. A Magyar Honvédség ezután kezdte meg a haderő önkéntes, hivatásos, szerződéses alapon történő átalakítását.

2008 és 2009 környékén számos másik európai ország is visszavonta a kötelező sorkatonaságot, amit részben takarékossági okokból tettek. Ezzel több országban is lecsökkent a nemzeti haderő.

Az Európai Unióban jelenleg az alábbi 9 tagállamban kell kötelező katonai szolgálatot teljesíteni:

1. Észtország
2. Lettország
3. Litvánia
4. Finnország
5. Svédország
6. Dánia
7. Ausztria
8. Ciprus
9. Görögország

Időrendi sorrendben Lettország volt az utolsó, ami bevezette a sorkatonaságot 2023 áprilisában – 16 évvel annak eltörlése után. A balti országban minden 18 és 27 év közötti férfinak kötelező bevonulni, a szolgálat pedig 11 hónapig tart. Ez azonban kiváltható alternatív lehetőségekkel is, ami példul a védelmi minisztérium alá tartozó létesítményben is elvégezhető. Az országban a nők esetében önkéntes alapon működik a katonaság.

Svédország az egyetlen EU tag, ahol a férfiak mellett a nőknek is kötelező a katonai szolgálat. Az északi országban minden állampolgárnak - férfiaknak és nőknek egyaránt – regisztrálnia kell magát, és egyúttal megadni azt is, hajlandóak-e katonai szolgálatra. Abban az esetben, ha a besorozottak felsőoktatási intézményben tanulnak, akkor kérhetik a tanulmányaik halasztását. Az iskoláknak pedig nyitva kell hagyni számukra a helyeket, hogy a katonai képzés után folytathassák a tanulmányaikat.

Dániában 18 éves kortól kötelezik a fiatalokat 4-12 hónapnyi szolgálatra. Enyhítő körülményként elfogadják azonban, ha középiskola után továbbtanulnak, ebben az esetben 25 éves korukig haladékot kapnak. 2026-tól pedig a női toborzás bevezetését is tervezi a kormány.

Görögországban minden 18 és 45 év közötti férfi köteles legfeljebb 12 hónapig szolgálni a hadseregben. Helytől és az egységtől függően azonban vannak kivételek. Emellett a katonai szolgálatot ki lehet váltani közösségi szolgálattal, viszont akkor kétszer annyi időt kell teljesíteni. Továbbá itt is tervezik, hogy a jövőben lehetősége legyen a nőknek is önkéntes katonai szolgálatra jelentkezni.

Ausztriában a 18 és 35 év közötti férfiakat hat hónapos katonai alapszolgálatra vonják be a fegyveres erőkbe, feltéve, hogy korábban orvosilag alkalmasnak ítélték őket. Mellettük a nők önként jelentkezhetnek a hadseregbe. Bárki, aki etikai okokból nem akar csatlakozni, helyette kilenc hónapos közösségi szolgálatot végezhet.

Finnországban 165, 255 és 347 napos periódusokban határozzák meg a szolgálati időt, amire minden 18 éves kor feletti férfi behívható, és legkésőbb 30 éves korig kell teljesíteni a szolgálatot.

Az Országgyűlés Hivatala által 2019-ben kiadott infojegyzet szerint a sorkötelezettség elleni általános érvként többek között azt is felhozták korábban az országok, hogy a középszintű tanulmányaikat követően a munkaerőpiacra késve belépő fiatalok jelentős adókiesést jelentenek, miközben ellátásukat, illetve a kiképzésüket biztosító infrastrukturális és személyi hátteret az államnak továbbra is fenn kell tartania. Ennek ellenére a magyar és a német példa is azt mutatja, hogy ismét a fiatalokat igyekeznek megszólítani azokban az országokban, ahol az önkéntes katonai szolgálatot szeretnék népszerűsíteni.

Érdekes azonban megjegyezni, hogy a legtöbb EU-s országban, ahol kötelező katonai szolgálatot teljesíteni, Svédországon és Dánián kívűl nem talátunk információt arról, hogy az országok támogatnák a katonák felsőoktatási tanulmányait.