Több mint negyven tanuló követel kártérítést a programozóiskolától

Volt diákok perlik a Green Fox Academyt, ugyanis annak bezárása miatt elvesztették a garantált álláslehetőségeiket.

A Green Fox Academy 167 aktív hallgató mellett jelentette be tavaly decemberben a bezárását, ami miatt számos akkori hallgató esett el az addig garantált állásoktól. Emiatt most több mint negyvenen kártérítés miatt beperelték az iskolát – számolt be róla a Telex.

A korábban igen népszerű Green Fox kurzusain különböző területekről érkező tanulókat képeztek át programozóvá.

Az iskola azonban azzal emelkedett ki versenytársai közül, hogy állásgaranciát is vállalt. A képzés befejeztével a végzett tanulókat kiajánlották a partnervállalatoknak, emellett pedig interjúfelkészítéssel, pszichológiai támogatással és önéletrajzírással is segítették az elhelyezkedésüket. Cserébe a náluk végzettek nem kereshettek maguknak munkát, csak kötbér fizetés ellenében.

A tanulók szerződésében az is szerepelt, hogy a vizsga után három hónapig csak a Green Fox által keresett helyen dolgozhatnak, különben 800 ezer forintot kell fizetniük.

A decemberben bekövetkezett bezárás meglepte a diákokat, ugyanis semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak a kialakult helyzetről. Ezt követően pedig többen is arról panaszkodtak, hogy nem tudták elérni az intézményt, így nem sikerült tisztázni, hogy érvényesek-e még a szerződésükben szereplő munkavállalásról szóló szabályok.

A Telexnek adott beszámolókból kiderült, hogy volt olyan diák, aki egészen februárig nem tudta, hogy még érvényben van-e az állásgarancia. A Green Fox ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy a tájékoztatásuk megfelelő volt.

Az iskola a bezárás okairól korábban így fogalmazott: „A háború következményei, a magas infláció és egyéb gazdasági nehézségek folyamatos kihívás elé állítottak minket. Ezek a romló gazdasági körülmények a munkaerőpiacot is befékezték, ami komoly hatással volt az üzleti modellünkre.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.