A bruttó átlagkereset 18,1, a nettó átlagkereset 18,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2022 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 581 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 400 300 forint volt.
Fontos a viszonyítás - írja a hvg.hu -, 2022-ben 515 800 forint volt a bruttó átlagkereset, nettóba átszámolva ez 355 300 forint. Mindez 17,5, illetve 18,2 százalékos növekedés 2021-hez képest. És mivel éves átlagban 14,5 százalék volt az infláció, a reálkereset 2,6 százalékkal nőtt.
Az átlagfizetés mellett még beszédesebb a medián érték, vagyis az az összeg, aminél az emberek egyik fele többet keres, a másik fele kevesebbet. Ez nettó 280 600 forint volt 2022 éves átlagában, decemberben pedig 309 100.
Milyen munkákkal lehetett a legtöbbet keresni?
Az átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (bruttó 859 600 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (bruttó 321 500 forint). A vállalkozásoknál 473 800, a költségvetésben 449 900, a nonprofit szektorban 499 000 forintot ért el a rendszeres bruttó átlagkereset éves átlagban.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
