Idén már nem lehet felvenni a felnőtt- és szakképzésben tanulók szabad felhasználású diákhitelét. Nem véletlenül döntöttek a szigorítás mellett, a Telex úgy tudja, voltak, akik kamu „tanulók” beíratásával trükköztek.
Magyar Péter, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója a Telexnek azt mondta, a módosítások alapján a képzési hitelt továbbra is felvehetik a felnőtt- és szakképzésben tanulók, de azt csak tandíjra lehet költeni, az összeget nem is kapják meg a diákok, hanem közvetlenül az adott intézménynek utalja a Diákhitel Központ.
A szabad felhasználású diákhitelt viszont már nem vehetik fel azok, akik felnőtt- vagy szakképzésre iratkoztak be. Korábban a 18-55 évesek a három hónapnál hosszabb szakmai oktatáshoz, részszakmára felkészítő szakmai oktatáshoz, engedélyhez kötött szakképesítésre felkészítő szakmai képzéshez, illetve nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzéshez is igénybe vehette a hiteleket.
A Telex úgy tudja, „a maffia ráúszott a lehetőségre”, és borsodi „tanulók” tömeges kamu képzési beíratásával, majd a maximális szabad felhasználású hitel felvételével megpróbálta lerabolni a diákhiteleket.
Magyar Péter azt mondta a lapnak, hogy 2021 szeptemberétől több képzőnél „visszaélésre gyanút adó jeleket észleltek”. A gyanús szerződéseket jellemzően még a pénz átutalása előtt kiszúrták, és azonnal felfüggesztették a hitelfolyamatot.
A Telex forrásai azt mondták, állítólag a bűnözői hálózatban szegényebb, képzetlenebb embereket használtak arra, hogy tanulónak jelentkezzenek, és ők vélhetően egy kisebb összeget, 50-100 ezer forintot megtarthattak a hitelből. Ők vagy nem értették, hogy a háttérben maradó megbízóik százezrekkel, milliókkal sétálnak el, és rájuk hagyják a hitel törlesztésének kötelezettségét, vagy így is vállalták a látszólag „könnyen megszerezhető” pénzért cserében, mert tudták, hogy nehéz tőlük behajtani a tartozásaikat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
