Ráúszott a maffia az egyik diákhiteltípusra, ezért kellett megszüntetni

Idén már nem lehet felvenni a felnőtt- és szakképzésben tanulók szabad felhasználású diákhitelét. Nem véletlenül döntöttek a szigorítás mellett, a Telex úgy tudja, voltak, akik kamu „tanulók” beíratásával trükköztek.

  • Eduline

Magyar Péter, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója a Telexnek azt mondta, a módosítások alapján a képzési hitelt továbbra is felvehetik a felnőtt- és szakképzésben tanulók, de azt csak tandíjra lehet költeni, az összeget nem is kapják meg a diákok, hanem közvetlenül az adott intézménynek utalja a Diákhitel Központ.

A szabad felhasználású diákhitelt viszont már nem vehetik fel azok, akik felnőtt- vagy szakképzésre iratkoztak be. Korábban a 18-55 évesek a három hónapnál hosszabb szakmai oktatáshoz, részszakmára felkészítő szakmai oktatáshoz, engedélyhez kötött szakképesítésre felkészítő szakmai képzéshez, illetve nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzéshez is igénybe vehette a hiteleket.

A Telex úgy tudja, „a maffia ráúszott a lehetőségre”, és borsodi „tanulók” tömeges kamu képzési beíratásával, majd a maximális szabad felhasználású hitel felvételével megpróbálta lerabolni a diákhiteleket.

Magyar Péter azt mondta a lapnak, hogy 2021 szeptemberétől több képzőnél „visszaélésre gyanút adó jeleket észleltek”. A gyanús szerződéseket jellemzően még a pénz átutalása előtt kiszúrták, és azonnal felfüggesztették a hitelfolyamatot. 

A Telex forrásai azt mondták, állítólag a bűnözői hálózatban szegényebb, képzetlenebb embereket használtak arra, hogy tanulónak jelentkezzenek, és ők vélhetően egy kisebb összeget, 50-100 ezer forintot megtarthattak a hitelből. Ők vagy nem értették, hogy a háttérben maradó megbízóik százezrekkel, milliókkal sétálnak el, és rájuk hagyják a hitel törlesztésének kötelezettségét, vagy így is vállalták a látszólag „könnyen megszerezhető” pénzért cserében, mert tudták, hogy nehéz tőlük behajtani a tartozásaikat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.