OKJ képzések és szakképzések: nem mindet végezhetitek ingyenesen

Nagy tévhit, hogy valamennyi szakképzésen ingyenesen vehettek részt. Mutatjuk, miket érdemes tudni az induló szakképzésekről.

  • Eduline

Az OKJ képzések, vagy a 2021-től elérhető, új típusú szakképzések még mindig nagyon népszerűek, a fontos szabályokkal azonban sokan nincsenek tisztában. Az egyik legnagyobb tévhit, hogy minden szakképzés ingyenesen végezhető, ez azonban egyáltalán nincs így. Az állam biztosítja ugyan két szakképzés ingyenes elvégzését, ám ez nem az összes típusú képzésre vonatkozik.

Melyik típusú szakképzésért kell fizetnetek?

Léteznek tanfolyami rendszerű és iskolarendszerű képzések. A tanfolyami rendszerű képzéseken nem tanulhattok ingyenesen, ezek díját a képzést szervező intézmény határozza meg. Ezeknek viszont van egy nagy előnye még akkor is, ha fizetni kell értük: itt a tanfolyam igazodik az átlagos munkaidőhöz.

Ezzel szemben az iskolarendszerű képzések nappali, esti vagy levelező formában indulnak, általában szakképzési centrumok hirdetik meg őket elvégzésük pedig hosszabb ideig tart, mint a tanfolyami rendszerűeké. Ezek a képzések jellemzően szeptemberben vagy februárban indulnak, így érdemes odafigyelnetek a határidőkre is.

Tehát a felnőttképzésben, azaz tanfolyami formában induló OKJ ingyenesen nem végezhető el, ugyanígy a felnőttképzésben induló szakképesítések, részszakképesítések sem - összegezte a szabályokat a TanfolyamOKJ.

Ha még nem választottatok, érdemes az Országos Képzési Jegyzék listáit is átolvasnotok, itt TK jelzéssel vannak feltüntetve azok a képzések, amelyek nem végezhetők el ingyenesen. Továbbá azzal is érdemes számolnotok, hogy az ingyenes képzésekre sem garantált a bejutás: legtöbbször korlátozottak a férőhelyek és nem indulnak minden városban. Az új képzési listát - Szakmajegyzék néven - az összes szakmával, itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.