Alig vezették be, máris módosul a szakképzési törvény

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium a változtatásokat célzó törvényjavaslattal elismeri, hogy kapkodva, rohamtempóban, a társadalmi egyeztetés és a jogalkotás normáit felrúgva áterőltetett szakképzési törvényt módosítani kell.

  • Csik Veronika

Az új szakképzési törvényt - amit tavaly év elején vezettek be - szabályozási pontatlanságok, hiányosságok miatt kell módosítani. Az erről szóló javaslatot a múlt héten nyújtotta be a parlamentnek Palkovics László innovációs miniszter.

A Pedagógusok Szakszervezet szerint a szakképzési törvény és végrehajtási rendelete több ponton nincs összhangban a köznevelési és a felsőoktatási szabályozással, számos esetben fogalmilag zavaros és számos ponton hiányos.  A szakszervezet szerint ezért a törvény több éven át módosításra fog szorulni. A benyújtott törvényjavaslat ezt igazolja és tovább központosít.

A PSZ örül, hogy a törvénymódosítással korrigálni fogják többek között a felnőttoktatásban a diákigazolvány hiányát, hogy a szakképzési tankönyvhiányt mégis orvosolni próbálják.

Ugyanakkor szerintük elfogadhatatlan, hogy további terheket rónak az iskolákra, hogy befagyasztják a nem állami iskolák finanszírozását, és tovább központosítják a döntéseket. Az érdekképviselet szerint az is elfogadhatatlan, hogy a „rövidebb időtartamú szakképzési munkaszerződésekkel csupán el akarják fedni a duális képzés visszaesését”.

A PSZ határozottan tiltakozik amiatt, hogy az értelmetlen átalakítások többletterheit a fogyatkozó oktatók cipelik a hátukon azok helyett, akik a káoszt előidézték – írják közleményükben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.