Alig vezették be, máris módosul a szakképzési törvény

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium a változtatásokat célzó törvényjavaslattal elismeri, hogy kapkodva, rohamtempóban, a társadalmi egyeztetés és a jogalkotás normáit felrúgva áterőltetett szakképzési törvényt módosítani kell.

  • Csik Veronika

Az új szakképzési törvényt - amit tavaly év elején vezettek be - szabályozási pontatlanságok, hiányosságok miatt kell módosítani. Az erről szóló javaslatot a múlt héten nyújtotta be a parlamentnek Palkovics László innovációs miniszter.

A Pedagógusok Szakszervezet szerint a szakképzési törvény és végrehajtási rendelete több ponton nincs összhangban a köznevelési és a felsőoktatási szabályozással, számos esetben fogalmilag zavaros és számos ponton hiányos.  A szakszervezet szerint ezért a törvény több éven át módosításra fog szorulni. A benyújtott törvényjavaslat ezt igazolja és tovább központosít.

A PSZ örül, hogy a törvénymódosítással korrigálni fogják többek között a felnőttoktatásban a diákigazolvány hiányát, hogy a szakképzési tankönyvhiányt mégis orvosolni próbálják.

Ugyanakkor szerintük elfogadhatatlan, hogy további terheket rónak az iskolákra, hogy befagyasztják a nem állami iskolák finanszírozását, és tovább központosítják a döntéseket. Az érdekképviselet szerint az is elfogadhatatlan, hogy a „rövidebb időtartamú szakképzési munkaszerződésekkel csupán el akarják fedni a duális képzés visszaesését”.

A PSZ határozottan tiltakozik amiatt, hogy az értelmetlen átalakítások többletterheit a fogyatkozó oktatók cipelik a hátukon azok helyett, akik a káoszt előidézték – írják közleményükben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.