Az innovációs és technológiai miniszter egyedi határozata értelmében májusban és júniusban, szigorú óvintézkedések mellett adhatnak számot tudásukról a szakképzésben vizsgázók - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A közleményben Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az iskolák az egészségvédelmi intézkedések betartásával akár már a jövő héttől (április 19-től) szervezhetnek vizsgára felkészítő, legfeljebb kiscsoportos konzultációkat, gyakorlati foglalkozásokat.
A szakmai vizsgák írásbeli részét az írásbeli érettségi vizsgákat követően, a korábban kiadott központi írásbeli vizsganapok szerinti időpontokban kell megszervezniük az intézményeknek. A szakképzés lényegét jelentő gyakorlati vizsgákat az iskolák az általuk meghatározott időpontban, májusban és júniusban tarthatják meg. A vizsgákat az érettségikhez hasonlóan a biztonsági előírások, köztük a másfél méteres védőtávolság betartásával, kis létszámmal kell lebonyolítani. Kötelező a maszkviselés, a védőeszközt és a kézfertőtlenítés lehetőségét az intézménynek kell biztosítania a vizsgázók és a vizsgabizottság tagjai számára. A vizsgahelyet, az eszközöket és a szerszámokat a feladat megkezdése előtt és elvégzése után fertőtleníteni kell.
A vizsgán azok a végzős tanulók vehetnek részt, akik az utolsó tanévben jelenléti vagy online formában a kötelező szakmai gyakorlat legalább 51 százalékát teljesítették. Akik ezt az arányt nem érték el, azok számára az intézmény vagy a duális partner augusztus 23. és október 1. között szervez gyakorlati képzést, a részvétel az ősszel szakmai vizsgázni kívánók számára kötelező.
A különleges szabályozás alapján igazoltnak kell tekinteni annak a tanulónak a hiányzását, aki a veszélyhelyzetre tekintettel nem vesz részt valamelyik vizsgán. Számára októberben vagy novemberben kell vizsgalehetőséget biztosítani, amely nem tekintendő javító- vagy pótlóvizsgának. Az intézmények május 10. után az ágazati alapvizsgákat is megszervezik.
A szakmai vizsga helyszínéül szolgáló szakképző intézmény a vizsgák biztonságos lebonyolítása érdekében május 10. és június 15. között délutáni időpontra szervezheti át a tanítási órákat, vagy digitális oktatást rendelhet el - olvasható az ITM közleményében.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
