Gondok vannak a szakképzési rendszer átalakításával?

A szakképzésekben sokakat érintő változások történtek, de egyelőre úgy tűnik, hogy vannak fennakadások.

  • Eduline

Lassan három hete életbe lépett a szakképzésben dolgozókat érintő jogállás-változás – július elsejével elveszítették közalkalmazotti státuszukat – de még mindig vannak olyanok, akik nem kapták meg új munkaszerződéseiket – írja a Népszava. A lap szerint a PDSZ olyan dolgozókról is tud, akik, ugyan kaptak új szerződést, abban nem az áll, mint a korábban kapott munkáltatói ajánlatban.

„Az egyik leggyakoribb probléma, hogy a munkavégzés helyével kapcsolatos kötelezettségek másként szerepelnek a kézhez kapott szerződésekben, mint a korábbi ajánlatban” – nyilatkozta Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője a lapnak. Azt is elmondta, hogy előfordult olyan, hogy míg az ajánlatban egy adott szakképzési intézmény volt feltüntetve a munkavégzés helyeként, a szerződés szerint már a szakképzési centrum határozhatja meg, mikor, melyik iskolában kell dolgoznia a munkavállalónak.

A Munka törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy ideiglenesen máshova rendeljék át a dolgozókat, de évente legfeljebb csak 44 munkanapon – írják. Megemlítik, hogy volt olyan oktató is, akinek az osztályfőnöki pótléka eltűnt a munkaszerződéséből. A szakszervezet minden érintetett arra figyelmeztet, senki ne írja alá azonnal a szerződést, még akkor sem, ha csak pár szóban tér el a korábbi ajánlattól. Arra is felhívják a figyelmet, hogy, a problémákat érdemes jelezni a munkaügyi ellenőrző hatóságnak, mert a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás törvényellenes.

Akik úgy döntöttek, hogy nem írják alá az új szerződést a változtatás után, hanem végkielégítéssel távoznak a szakképzési rendszerből  szintén problémákba ütközhettek. A PDSZ több megkeresést is kapott olyan dolgozóktól, akik nem kapták meg végkielégítéseiket a törvényben rögzített határidőig, július 8-áig. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet minden ilyen esetben jogi eljárást indított. Szerintük, ha a szakképzési centrumok ennek nem tesznek eleget, mulasztásos jogsértést követnek el.

A PSZ szerint törvényellenes az is, hogy korábban arról volt szó, hogy a szakképzési centrumok csak azoknak fizetnének végkielégítést, akik jogviszonyuk megszűnése után 60 napig nem helyezkednek el máshol és erről nyilatkozatot tesznek. A lap kereste az üggyel kapcsolatban a szakképzésért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumot, de egyelőre nem kaptak választ.

Hány OKJ-s képzést végezhettek el ingyen? Lesznek változások

Milyen támogatásokra számíthattok az OKJ-s képzéseken, és mi változik szeptembertől? Itt vannak az infók, szabályok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.