Nagyobb hangsúly lesz a duális képzéseken: biztos, hogy jó lesz?

Szeptembertől sokkal nagyobb hangsúly kerül a gyakorlati képzésre a szakképzéseken belül. Gosztonyi Gábor, a PSZ szakképzésért felelős alelnöke beszélt arról, hogy milyen kérdések és problémák jöhetnek elő.

  • Eduline

Szeptembertől már a duális képzésre helyezik a hangsúlyt a magyar szakképzésben, vagyis elengedhetetlenül szükséges, hogy a szakmát tanuló diákok találjanak olyan céget, amelyik elvállalja a gyakorlati képzésüket – írta meg a Magyar Hang. A jelenlegi helyzetben, a világjárvány miatt számos kis- és középvállalkozás mondta vissza a nyári gyakorlatokat. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) többször jelezte az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, hogy szerintük értelmetlen jelenlegi formájában erőltetni a duális képzést – mondta a lapnak Gosztonyi Gábor, a szakszervezet szakképzésért felelős alelnöke.

„A magyar kis- és középvállalkozói szektornak legfeljebb fél-egy évre van jövőképe, nem lehet elvárni, hogy több évre vállalják a diákok foglalkoztatását, amikor a saját jövőjüket sem látják több évre biztosítva” – tette hozzá szakszervezeti vezető. Elmondta, hogy úgy látják, hiába az új rendszer, a diákoknak nem lesz hol dolgozni, a gyakorlatot elvégezni. A minisztérium szerint a járvány nem ok arra, hogy elhalasszák a törvény bevezetését, a szakszervezet azonban már most több visszajelzést kap a problémákról.

Szerinte rengeteg diák kénytelen az iskolában végezni a nyári szakmai gyakorlatát, mert tavasszal értesítették a vállalkozók őket, hogy nem tudják vállalni a nyári szakmai gyakorlatot a gazdasági nehézségek miatt. Kiemelte, különösen azokban a régiókban jelent majd ez problémát, ahol nincs olyan nagyvállalat, amely a szakképző intézmények tanulóinak nagy részét fogadni tudja.

És van olyan ágazat is, ahol ez a régiótól és a gazdasági válságtól függetlenül is gondot jelent: a „szépészeti” ágazatban (fodrászat, kozmetika), ahol nincsenek nagyvállalatok, kifejezetten nehéz duális képzést szervezni a tanulóknak.

- mondta Gosztonyi Gábor.

A PSZ alelnöke szerint az is problémát jelenthet, hogy a szakképzésről szóló egyeztetéseken nem vehettek részt a területi kereskedelmi- és iparkamarák képviselői, ott csak az országos szervezet, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara képviseltette magát, emiatt a regionális szempontok kevésbé jelentek meg.

Milyen alapszakmákat tanulhattok szeptembertől?

Az OKJ-s képzések teljes kifutási ideje 2020. december 31., de szeptember 1-jétől már a Szakmajegyzékben található alapszakmákat oktatják majd a felnőttképzésekben. Mutatjuk, hogy a továbbfejlesztett szakképzési rendszerben milyen szakmák közül válogathattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.