Ezek voltak a legnagyobb botrányok az érettségin - vajon mi lesz idén?
Tavaly sem zajlott zökkenőmentesen az érettségi, több helyen ugyanis már a vizsgák előtt jóval tudták a diákok a feladatokat. Bár a 2019-es botrányoknak nem lett hatása a diákokra, rendesen fokozta a hangulatot. Az idei érettségi helyzete sem tisztázott még, azonban a válaszra még vári kell. Addig is a nosztalgia kedvéért most összeszedtük a magyar érettségirendszer legnagyobb botrányait.
Eduline
Az egyik "leghíresebb" érettségi botrány talán az 1989-es volt. Ebben az évben ugyanis több fővárosi és Pest megyei középiskolában már napokkal az érettségik megkezdése előtt ismerték a tételcímeket. Az érettségi szervezését koordináló minisztérium úgy döntött, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegyük került. Az érettségi botrány még Török Ferencet is megihlette, aki a '89-es év végzőseiről forgatta Moszkva tér című filmjét.
A 2000-es olaszérettségin is volt baki, ez azonban nem volt olyan vészes, ugyanis kifejezetten kellemes meglepetés érte a diákokat. A feladatsor nyelvtani része ugyanis az 1999-es teszt volt. Ezt valószínűleg az összes érettségiző megoldotta gyakorlásképpen az érettségi előtt. Az oktatási minisztérium vizsgálta a tévedést és az esetleges magyarázatokat, a dolgozatokat azonban végül mégsem kellett újraírni.
2003-ban is volt fennakadás, ugyanis a kijelölt időpontnál egy héttel korábban íratták meg német és francia nyelvből a szakközépiskolai érettségi írásbeli vizsgáit egy miskolci iskolában. A két tárgyban érintett 376 iskola 9 ezer diákjának póttételeket küldtek.
Két év múlva, 2005-ben a kétszintű érettségi bevezetésének évében már vasárnap felkerült a magyarérettségi feladatsora az internetre, de a történelmi és a matematikai feladatok is elérhetőek voltak, a diákok 30-50 ezer forintért meg is vehették a teljes tesztet. Történelemből új feladatsort állítottak össze, a matekérettségit pedig több tízezer vizsgázó írta újra.
Tavaly is volt botrány, de nem kellett ismételni
A 2019-es magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika írásbeli érettségi feladatsorok egy részét, illetve a történelem érettségi teljes feladatsorát „kilopta” a munkahelyéről, majd ismerőseinek kiszivárogtatta egy lajosmizsei nyomda alkalmazottja. Ezután továbbadta, hogy azokat eljuttassák a rokonságban érettségizőknek. Innen pedig már ismeritek a történetet. A feladatok - kifejezetten az esszétémák - az egész országot bejárták, a legtöbb iskolába eljutottak. Sok diák nem vette komolyan a hírt, de akik ismerték a témákat előnyhöz juthattak.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a nyomdai alkalmazott elismerte a tetteit, amely a törvény szerint egy évig terjedő börtönbüntetéssel is járhat. A lényeg a lényeg, a diákoknak végül nem kellett megismételni a vizsgákat.
Oké, de mi lesz 2020-ban?
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár csütörtökön azt mondta, több forgatókönyv is készül, ezek között döntést hozni és a megfelelő ütemezést kiválasztani elsősorban a járványügyi helyzet alapján lehetséges. Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik - jelezte.
"A kormány a kellő időben meg fogja hozni a szükséges döntéseket. Ez az idő még nem jött el, de azt ígérjük, hogy még a húsvét előtt a terveket ismertetni fogjuk" - mondta az államtitkár. Tehát mást nem tudunk tenni, csak várunk.
Mi is kíváncsiak voltunk, ti hogy döntenétek, ezért kedden elindítottunk egy szavazást. Ezt eredetileg péntek éjfélig terveztük, de - mint ahogy mi is most tudtuk meg - a rendszer 100 ezer szavazat után leáll. Tudtuk, hogy sokan szeretnétek elmondani a véleményeteket, de ilyen sok válaszra mi sem számítottunk. Köszönjük! Az összes 100 010 szavazathoz csak érdekességképpen tesszük hozzá, hogy tavalyi, azaz a 2018/2019-es tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakában az Oktatási Hivatal adatai szerint 111 100-an érettségiztek. Itt vannak a részletes eredmények.
Kedden tettük fel a kérdést, ti mit csinálnátok az idei érettségikkel. A szavazás lezárásáig kereken 100 010 válasz érkezett. Mutatjuk a részletes eredményeket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.