Továbbtanulás munka mellett? Minden infó a szakirányú továbbképzésekről

Hamarosan diplomáztok, és szeretnétek munkát vállalni, de tovább is képeznétek magatokat? A szakirányú továbbképzés jó választás lehet. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket és a válaszokat.

  • Eduline

Milyen végzettséggel kerülhettek be és milyen képzések közül választhattok?

Szakirányú továbbképzésre legalább alapfokozatú diplomával, illetve a korábbi rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel jelentkezhettek. A képzések tulajdonképpen a korábbi szakotokra épülő specializációk, amelyek gyakorlatot is magukba foglalnak.

A képzések listáját itt találjátok, ahol az intézmény, kar, munkarend és finanszírozási forma szerint is szűrhettek, illetve konkrét képzésekre is rákereshettek. Fontos, hogy központi felvételi ezeknek a képzéseknek az esetében nincs, a felsőoktatási intézmények határozzák meg a felvételi feltételeit, határidejét, módját, illetve az oktatás tantervét és tematikáját.

A keresőben az adott képzés nevére kattintva láthatjátok, hogy milyen képzési területeken szerzett végzettséggel jelentkezhettek, mi a határidő, mikor indul a képzés és milyen dokumentumra van szükség a felvételihez.

Milyen formában tanulhattok?

A szakirányú továbbképzések zöme levelező formában indul, de körülbelül 80-80 képzés nappali, illetve esti formában érhető el.

Mikor indulnak a képzések és mennyi idő alatt végezhetitek el őket?

A szakirányú továbbképzések februárban és/vagy szeptemberben indulnak, a képzési idő pedig legalább 2, legfeljebb 4  félév.

Kell fizetni?

Igen, állami ösztöndíjas formában szakirányú továbbképzés nem indul. Az önköltség összege nagy skálán mozog: a Budapesti Corvinus Egyetem executive MBA menedzser képzésén félévente 1 millió forintot, az Eötvös Loránd Tudományegyetem fejlesztőpedagógus képzésén 160 ezer forintot, a Semmelweis Egyetem által indított addiktológiai konzultáns képzésen pedig 200 ezer forintot kell fizetni.

A 2020-as felsőoktatási felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Milyen egyetemi, főiskolai képzésekre jelentkezhettek 2020-ban? Itt van minden tudnivaló

Milyen képzési szintek a magyar egyetemeken, főiskolákon, és mennyi idő alatt végezhetitek el az egyes képzéseket?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.