Milyen egyetemi, főiskolai képzésekre jelentkezhettek 2020-ban? Itt van minden tudnivaló

Milyen képzési szintek a magyar egyetemeken, főiskolákon, és mennyi idő alatt végezhetitek el az egyes képzéseket?

  • Eduline

Korábban már ajánlottuk a Felvi szakkeresőjét, ahol megtaláljátok a titeket érdeklő képzés részleteit, most pedig az egyes képzési szinteket vesszük sorra.

A magyar felsőoktatásban három képzési szint épül egymásra: az alapképzés, a mesterképzés és doktori képzés. Emellett vannak osztatlan képzések - ennek elvégzése után mesterfokozatú diplomát kaptok -, felsőoktatási szakképzések és szakirányú továbbképzések.

Érettségivel alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkezhettek. Az alapképzés (A), amelyre már érettségivel is jelentkezhettek, 6-8 féléves, és a tudományterülettől függően BA – Bachelor of Arts vagy BSc – Bachelor of Sciences felsőfokú végzettséget, alapfokozatú diplomát szerezhettek.

Az osztatlan képzések (O) 10-12 félévesek, és MA - Master of Arts vagy MSc - Master of Sciences végzettséget szerezhettek velük, vagyis mesterfokozatú diplomát. Ilyen képzési formában lehet tanulni például az orvostudományi szakokon, sok művészeti szakon és az osztatlan tanárszakokon.

Fontos, hogy 2020-tól már az összes alap- és osztatlan képzésen kötelező lesz egy emelt szintű érettségi, a jelentkezőknek pedig - a korábbi évekhez hasonlóan - 500-ból legalább 280 pontot kell elérniük. Ez az állami ösztöndíjas és az önköltséges helyre jelentkezőkre is vonatkozik.

A 4 féléves felsőoktatási szakképzések (F) felsőfokú szakképzettséget adnak, nem felsőfokú végzettséget. Ugyanakkor ha felsőoktatási szakképzés után a szakiránynak megfelelő alapszakon tanultok tovább, a kreditek egy részét beszámítják. További előny, hogy a felsőoktatási szakképzéseken csak 240 a minimumponthatár, és az emelt szintű érettségi sem kötelező.

Felvételi 2020: ilyen végzettséggel kerülhettek be a különböző képzésekre

Nem mindegy, milyen végzettséggel vágtok neki - először vagy újra - a felvételinek: mutatjuk, milyen fajta képzésekre jelentkezhettek érettségivel, alap- vagy mesterszakos diplomával, illetve a régi rendszerben szerzett egyetemi, főiskolai oklevéllel.

Az osztatlan szakokhoz hasonló mesterfokozatú diplomát szerezhettek egy mesterképzés (M) elvégzésével, ami 2-4 féléves, és legalább alapszakos vagy a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai/egyetemi diploma kell hozzá.

Szakirányú továbbképzésre legalább alapfokozatú diplomával, illetve a korábbi rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel jelentkezhettek. A 2-4 féléves képzések tulajdonképpen a korábbi szakotokra épülő specializációk, gyakorlatot is magukba foglalnak és általában munka mellett végezhetők (esti vagy levelező formában). A szakirányú továbbképzések listáját itt találjátok.

Doktori képzésre a mesterfokozatú diploma megszerzése után vagy a korábbi rendszer szerinti egyetemi végzettséggel jelentkezhettek. A legtöbb képzés elvégzésével PhD-fokozatot (Philosophiae dDctor), a művészeti képzéseken DLA-fokozatot (Doctor Liberalium Artium) szerezhettek. Az egyes képzési szintekről a Felvin olvashattok részletesen.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna