Az OKJ-s szakképesítés is beleszámít az államilag támogatott félévekbe? Itt a válasz

Mielőtt elkezdenétek az egyetemet, szívesen tanulnátok egy szakmát, de nem tudjátok, hogy az OKJ-s szakképesítés is beleszámít-e az állami félévekbe? Mutatjuk, milyen kapcsolat van a diplomaszerzés és az OKJ-s bizonyítvány megszerzése között.

  • Eduline

Szerencsére nem kell aggódnotok, hogy ha OKJ-s képzésen tanultok vagy tanulnátok, hogy később nem marad elég állami félévetek az egyetem elvégzéséhez. Ugyanis ha OKJ-s szakképesítést szereztek, attól még tanulhattok állami ösztöndíjas hallgatóként valamelyik egyetemen vagy főiskolán, ha eléritek a felvételi ponthatárokat.

Ha kíváncsiak vagytok, milyen szakmát tanulhattok ingyenesen, itt a lista azokról az OKJ-s képzésekről, amelyet ingyen végezhettek el ebben a tanévben.

Ez fordítva is működik? Ha elfogytak az állami ösztöndíjas féléveitek az egyetemen, akkor is ingyenesen tanulhattok OKJ-s képzéseken?

Ingyenes OKJ-s képzések? Ezeket kezdhetitek el érettségi bizonyítvánnyal

Érettségi után szívesen tanulnátok szakmát, esetleg az egyetemi előtt még szeretnétek egy szakképzési oklevelet szerezni? Összeszedtük, milyen képzéseken tanulhattok középiskolai érettségi bizonyítvánnyal.

Igen, a diploma után is van ingyenes OKJ-s képzés, ugyanolyan feltételekkel szerezhetsz OKJ-s szakképesítést, mint azok, akik egyáltalán nem tanultak felsőoktatási intézményben.

A diploma ugyanis - az OKJ-s képzés ingyenessége szempontjából - nem számít szakképesítésnek, vagyis az új szabályok szerint a diploma megszerzése után akár két képzésen is tanulhattok állami támogatással.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.