Ez a négy leggyakoribb helyesírási hiba - itt a lista

J/ly-s szavak, a nagy vesszőkérdés, igekötők és hasonló alakú, de egészen különböző jelentésű szavak - milyen helyesírási hibákat kell elkerülni, ha tökéletes szöveget szeretnénk írni?

  • Eduline

El akartam látogatni oda

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy az igekötőt nem ahhoz az igéhez kapcsolják, amelyhez tartozik. A példamondatunk „elakartam látogatni oda” formában helytelen, hiszen az „el” nem az „akartam”, hanem a „látogatni” szóhoz kapcsolódik.

Egyenlőre vagy egyelőre?

Az egyelőre és az egyenlőre alakja nagyon hasonló, pedig egészen más mondatokban használjuk a két szót, a jelentésük ugyanis nagyon is különbözik. Egyelőre nem megyek be az iskolába – vagyis most még nem megyek be az iskolába. Az egyenlőre jelentése „egyenlő részekre”.

A nagy vesszőkérdés

Több mint öt kiló barackot vettem. Sokan vesszőt tennének a „több” és a „mint” közé, pedig oda csak akkor kell vessző, ha összehasonlításról van szó – például „öt kiló több, mint két kiló”. „Jegyezzük meg: ha a „több” szó helyettesíthető lenne a „körülbelül / nagyjából” szavakkal, nem szabad vesszőt tenni! Példa: „Körülbelül / nagyjából / több mint 1 km” – ad egy jól használható szempontot a vesszőkérdés eldöntéséhez a gyakori helyesírási hibákról, elírásokról szóló Wikipedia-szócikk.

J/ly

Ember legyen a talpán, aki egy j/ly-t tartalmazó szó leírásakor sem bizonytalanodik el. Ezeknek a szavaknak a listáját időnként érdemes átfutni – akár az előbb említett Wikipedia-oldalon.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.