Eldöntötték: itt szerezhetnek szakmai gyakorlatot a közigazgatási ösztöndíjasok

A nemzetgazdasági, a közigazgatási és igazságügyi, valamint a nemzeti erőforrás tárcánál kap helyet a legtöbb közigazgatási ösztöndíjas – áll a kormány december 21-i határozatában.

  • Eduline

A Nemzetgazdasági Minisztériumban nyolcvanhatan, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban ötvenegyen, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban hatvankilencen, a Vidékfejlesztési Minisztériumban pedig huszonnyolcan tölthetnek öt hónapos szakmai gyakorlatot. A legkevesebb ösztöndíjast a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Külügyminisztérium fogadja - olvasható a Magyar Közlöny december 21-i számában közölt határozatban.

A kormány szeptemberben hirdette meg a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programot, amelyre több mint ezernégyszázan jelentkeztek, a meghallgatásokon összesen háromszáz diplomást választottak ki.

Minisztérium

Ösztöndíjasok létszáma

Nemzetgazdasági Minisztérium

86 fő

Honvédelmi Minisztérium

5 fő

Belügyminisztérium

7 fő

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

51 fő

Vidékfejlesztési Minisztérium

28 fő

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

22 fő

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

69 fő

Külügyminisztérium

2 fő

Összesen

270 fő

A jelentkezés feltétele a felsőfokú végzettség, a 35 év alatti életkor és a tárgyalási szintű angol nyelvtudás volt, bármely más európai uniós nyelv ismerete előnyt jelentett – a pályázóknak emellett vállalniuk kellett, hogy a program után legalább két-három évig a hazai közigazgatásban dolgoznak majd.

Az ösztöndíjasok öt hónapos szakmai gyakorlatot töltenek valamelyik uniós tagállam minisztériumaiban és más közigazgatási intézményeknél. Hazatérésük után szintén öt hónapig dolgoznak a közigazgatásban, e-learninges képzést kapnak, majd – ha jól teljesítenek – tisztviselői állást kapnak. A programra azok is jelentkezhettek, akik már a közigazgatásban dolgoznak – az ösztöndíjasok szakmai fejlődését ugyanis mentorok segítik majd.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.