"Íróasztal mögött képzelik el az életüket, tiszta ingben, teli pénztárcával"

Kihalás fenyegeti az olasz pékeket, fodrászokat és kőfaragókat. Összesen hatvannyolc mesterség marad utánpótlás nélkül, miközben a fiatalkori munkanélküliség Olaszországban az egyik legmagasabb - állítják a Confartigianato kézműipari szövetség.

  • Eduline
A 15-24 év közötti olasz fiatalok közel 26 százaléka nem talál munkát. Az EU-ban csak Spanyolországban rosszabb a helyzet (41,6%), miközben ezerötszáz olasz vállalatnál keresnek ajtó- és ablakjavítót. A nyílászárókhoz értő szakemberből van a legnagyobb kereslet, de tárt karokkal várják a cukrászokat, kalapkészítőket, kozmetikusokat, szövőket, vízvezeték-szerelőket, kőműveseket is. A szakképzettséget ugyanakkor fizikai munkát is igénylő mesterségek halálát jósolta meg a Confartigianato októberi felmérése, mely szerint egyre nő azon szakmák száma, melyeket senki sem akar végezni.

"Már huszonöt évvel ezelőtt is problémát jelentett az utánpótlás, mostanra vészhelyzet lett belőle. A fiatalok nem is sejtik, mennyi mindent tudnak kínálni nekik, elismerésben és anyagilag is a hagyományos szakmák" - nyilatkozta az olasz sajtónak Giampiero Conti, a lombardiai fa- és bútoripari szakmai kamara elnöke. "Milánó pékségeiben ma már csak bevándorlók dolgoznak. Az olaszok nem akarnak hajnalban kelni, hétvégén is a kemence előtt állni" - tette hozzá a pékszövetségtől Salvatore Teti.

Szerszámok egy műhelyben: a közelébe sem akarnak kerülni?

A Corriere della Sera napilap a harmincéves kerékpárszerelő, a havi ezer eurót kereső Ercole Cuneo magyarázatát idézte: "a velem egyidősek elkényelmesedtek, nem olajtól ragacsos kézzel, hanem íróasztal mögött képzelik el az életüket, tiszta ingben, teli pénztárcával".  

A Confartigianato úgy ítéli meg, a fiatal munkaerőt nem kizárólag a lustaság tartja vissza, az elégtelen szaktudás is korlátozza. A tanulók kétharmadának iskolái befejezéséig nincsen kapcsolata a munka világával. Csupán négy százalék teszi próbára magát diákmunkával vagy gyakornokként. Ezenkívül a fiatalok 55 százaléka a szülők vagy családi barátok segítségével szerez magának munkát, nem tehetsége vagy egyéni választása alapján.

Kihalóban lévő szakmák és ami még megmenthető lenne belőlük.

mti/eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.