„Vissza kell állítanunk a kétkezi munka becsületét, forradalmi átalakításra van szükség” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón többször is Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára hozzátéve, hogy ez a jelenlegi szakképzési rendszerben – mely túl hosszúra nyúlik, és túl sok benne az elméleti képzés- lehetetlen.
A fizikai szakmák társadalmi megbecsülésének növelése azonban nem egyszerű feladat. Az államtitkár kiemelte, hogy a szakiskolába-járók arányának csökkenéséhez hozzájárul a felsőoktatás – szerinte- túlnagyított renoméja is, ami miatt, sok tanuló inkább dönt valamilyen presztízs-diploma, mint egy jobban keresett szakma mellett, amivel végül nem tud elhelyezkedni.
Német modell
Az eljövendő rendszer előfutára a német duális képzés lenne, ahol az elméleti képzés csupán évi hatvan nap – szemben a magyar százötven nappal. A tőlünk nyugatabbra lévő szakképzési rendszerekben – így működik a francia és az angol is - a képzésben résztvevő tanulók az iskolákban egy – másfél napot töltenek hetente. Itt általános műveltségi órákat hallgathatnak, és a szakmára vonatkozó elméleti és gyakorlati képzésben vehetnek részt. A hét többi napját – átlagosan négy napot – vállaltoknál, vagy üzemekben töltenek, ahol gyakorlatorientált képzést kapnak, és gyakorlati jártasságra tehetnek szert. Tehetik mindezt a tanulói szerződéssel, melyért a vállalat, - vagy gazdaság- munkabért fizet.
Ennek nyomán a magyar szakképzés olyan radikális átalakítását tervezik, mely az üzemi gyakorlati képzést és a szakképzést helyezi középpontba. A szakiskolai képzést három évre csökkentenék. „A német és osztrák munkaerőpiac sikere abban rejlik, hogy nagyon erős a kis-és középvállalkozói réteg mely a sikeres gyakorlati szakképzésre épül” – fejtegette Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Itthon a duális – vagyis iskolai és vállalati gyakorlati- képzésben résztvevők aránya az összes tanulóhoz viszonyítva huszonhárom százalék. Az arány növekedéséhez valószínűleg nagyban hozzá fog járulni a tanulói szerződések 23 éves korhatárának tervezett megemelése, hiszen az érettségi után szakmát tanulók száma egyre nő, és – mint az elhangzott – az aluliskolázott, hátrányos helyzetű rétegek szakképzésbe történő szélesebb bevonása is igényli a szerződéskötés felső korhatárának megemelését.
Ma Magyarországon foglalkoztatási szerkezetváltásra van szükség, hiszen mindössze félmillió ember végez tényleges termelőmunkát, holott másfél millió fő közvetlen termelőmunkájára lenne szükség. A tárca tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtését tervezi a Széchenyi-terv keretein belül. „Jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni” – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Valami nem stimmel
A mai szakképzési oktatás válságának egyik oka, hogy a rendszerváltás előtti nagy cégek képzései átalakultak, és a szakképzés mára elszakadt a reálgazdaságtól. Ezt kívánjuk most megváltoztatni - visszaállítani – mondta el az államtitkár. A rendszer átalakításában az MKIK lehet a legnagyobb partner. A kamarára olyan feladatok fognak hárulni, mint a tananyag fejlesztése, vagy a vizsgáztatási rendszer átalakítása, elsősorban a gépészetre, építőiparra, kereskedelem-vendéglátóiparra koncentrálva.
A cél az, hogy egy iskolai évfolyam egyharmada szakiskolába járjon. Ehhez hozzátettek ismét egy nyugati példát: Svájcban a 16 éves lakosság mintegy kétharmada nem tesz érettségi vizsgát, hanem szakmai képzésben vesz részt. Az itthoni pozitív példa Győr, ahol városszerte a gimnáziumi és érettségire felkészítő osztályok számát 14-el csökkentették, a szakiskolai osztályokat viszont 12-vel növelték.
Kevés a szakképzésben ténylegesen résztvevő vállalkozók száma is. Mint megtudtuk, a magyar vállalkozók másfél százaléka partner az oktatásban, vagyis ennyien biztosítanak a tanulóknak gyakorlati helyeket.
Az OKJ-s szakképzésekben is átalakítás várható. Czomba Sándor kifejtette: „A tanulók ugyanazt a szakmát sajátítják el a nappali és az esti képzés folyamán, tehát öt év, vagy öt hónap tanulás után ugyanazt a papírt kapják meg. Itt valami nagyon nem stimmel” – mondta.
A résztvevők hangsúlyozták, hogy a jó szakképzéshez elengedhetetlen a piaci igények felmérése – ennek folyamatos követésére is ígéretet tettek.
eduline
