Gasztrotagozat indul a Werkakadémián

A három éve alapított Werk Akadémia 2010 októberétől elindítja gasztrotagozatát: a csaknem százórás képzésen a résztvevők alapvető tájékozottságot nyernek a hazai és a nemzetközi gasztronómia - táplálkozáskultúra - legújabb törekvéseiről.

  • Eduline
Információkat, alaptudást szerezhet az igényes vendég, aki rendszeresen és viszonylag sokat fordít arra, hogy vendéglőbe járjon, de növedékek lehetnek azok is, akik tanácstalanok abban, hogy milyen irányba induljanak, illetve hogyan változtassanak pályát - hangoztatta csütörtöki sajtótájékoztatóján Réz András, aki az akadémia "mindenesének" nevezte magát. A gasztronómia mint a kreativitás és a kultúra egyik formája sokak szerint a jövő sikerágazata, a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet - fűzte hozzá.

A csaknem százórás képzés keretében ismertetik a hazai és a nemzetközi gasztronómia legújabb törekvéseit, aminek eredményeként a hallgatók - reményeik szerint - alkalmassá válnak arra, hogy tudatosan rendeljenek, vásároljanak, tájékozódjanak a különböző konyhák, éttermek, borászatok és párlatok kínálata terén.

Az élménytúrák során ellátogatnak a magyar gasztronómia "progresszív" helyszíneire: éttermekbe, cukrászatokba, borpincékbe, pálinkafőzdékbe. A korszerű konyhákban mesterszakácsokkal együtt, közös főzések során gyarapíthatják új készségekkel addigi tudásukat a főzés és a sütés terén. Cél az is, hogy megismerjék a minőségi hazai alapanyagokat.

A kurzus végén a hallgatók vizsgafeladata: egy étterem (kávéház, pub, cukrászda, tehát bármilyen méretű és stílusú vendéglátó egység) üzleti tervének, arculatának, marketing koncepciójának, étel- és itallapjának kidolgozása. A dolgozatot Lefkovics György és Sztanó Tamás vendéglőtulajdonosok bírálják majd el.

A kezdeményezésben a magyar gasztronómia ismert képviselői vesznek részt, köztük Berkes Gyula, Gianni, Mautner Zsófia, Segal Viktor, Somlai Zsolt, Sztanó Tamás és más gasztronómusok, gasztromenedzserek.

mti

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.