Gasztrotagozat indul a Werkakadémián

A három éve alapított Werk Akadémia 2010 októberétől elindítja gasztrotagozatát: a csaknem százórás képzésen a résztvevők alapvető tájékozottságot nyernek a hazai és a nemzetközi gasztronómia - táplálkozáskultúra - legújabb törekvéseiről.

  • Eduline
Információkat, alaptudást szerezhet az igényes vendég, aki rendszeresen és viszonylag sokat fordít arra, hogy vendéglőbe járjon, de növedékek lehetnek azok is, akik tanácstalanok abban, hogy milyen irányba induljanak, illetve hogyan változtassanak pályát - hangoztatta csütörtöki sajtótájékoztatóján Réz András, aki az akadémia "mindenesének" nevezte magát. A gasztronómia mint a kreativitás és a kultúra egyik formája sokak szerint a jövő sikerágazata, a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet - fűzte hozzá.

A csaknem százórás képzés keretében ismertetik a hazai és a nemzetközi gasztronómia legújabb törekvéseit, aminek eredményeként a hallgatók - reményeik szerint - alkalmassá válnak arra, hogy tudatosan rendeljenek, vásároljanak, tájékozódjanak a különböző konyhák, éttermek, borászatok és párlatok kínálata terén.

Az élménytúrák során ellátogatnak a magyar gasztronómia "progresszív" helyszíneire: éttermekbe, cukrászatokba, borpincékbe, pálinkafőzdékbe. A korszerű konyhákban mesterszakácsokkal együtt, közös főzések során gyarapíthatják új készségekkel addigi tudásukat a főzés és a sütés terén. Cél az is, hogy megismerjék a minőségi hazai alapanyagokat.

A kurzus végén a hallgatók vizsgafeladata: egy étterem (kávéház, pub, cukrászda, tehát bármilyen méretű és stílusú vendéglátó egység) üzleti tervének, arculatának, marketing koncepciójának, étel- és itallapjának kidolgozása. A dolgozatot Lefkovics György és Sztanó Tamás vendéglőtulajdonosok bírálják majd el.

A kezdeményezésben a magyar gasztronómia ismert képviselői vesznek részt, köztük Berkes Gyula, Gianni, Mautner Zsófia, Segal Viktor, Somlai Zsolt, Sztanó Tamás és más gasztronómusok, gasztromenedzserek.

mti

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.