Tizenegy könyv, amit 30 éves kor előtt kötelező elolvasni
Ébredés, Nagyonkék, Elfújta a szél - a Huffington Post egyik szerzője összeállította azoknak a könyveknek a listáját...
Eduline
Kate Chopin Ébredés című művének egyik amerikai kiadása
wereadtoknow.wordpress.com
Ébredés, Nagyonkék, Elfújta a szél - a Huffington Post egyik szerzője összeállította azoknak a könyveknek a listáját, amelyeket minden nőnek el kellene olvasnia harmincéves kora előtt. A listán jó néhány klasszikus szerepel, néhány regény és novellagyűjtemény azonban még nem jelent meg magyarul. Mit tennétek kötelező olvasmánnyá? Írjátok le kommentben!
1. Kate Chopin: Ébredés (1899)
A regény főszereplője egy huszonnyolc éves, kétgyermekes nő, aki nem elégszik meg a feleség- és anyaszereppel. A könyvből kiderül, hogyan próbál kiszabadulni Edna a társadalmi konvenciók börtönéből, hogy megtalálja önmagát.
2. Sarah Hall: The Carhullan Army (2007)
A Brit-szigeteken a klímaváltozás miatt trópusi éghajlat uralkodik, az ott élők kizárólag az amerikaiak segítségére számíthatnak, akik az ellátásért cserébe elveszik a szabadságukat. A regény egy lázadó nőről szól, aki szembeszáll a törvénnyel, és egy független közösségben próbál boldogulni.
3. Gillian Flynn: Gone Girl (2012)
Az Egyesült Államokban hamar a sikerlisták élére ugrott az amerikai írónő harmadik regénye. Gillian Flynn már korábban is bizonyított hátborzongató sztorijaival. Legújabb regényének főszereplői éppen ötödik házassági évfordulójukra készülnek, amikor a fiatal feleség váratlanul eltűnik.
4. Jill Grimes: Seductive Delusions (2008)
A Seductive Delusions felvilágosító kiadványnak is beillik, egy amerikai orvos igaz történetek alapján állította össze a könyvet. A tizenévesek szexuális élete, azon belül pedig a nemi úton terjedő betegségek a történetek fő témái.
5. Margaret Mitchell: Elfújta a szél (1936)
Az amerikai polgárháború idején játszódik a klasszikussá vált regény. Scarlett O’Hara történetét valószínűleg senkinek nem kell bemutatni.
6. Toni Morrison: Nagyonkék (1970)
A Nobel-díjas írónő regénye egy fekete kislányról szól, aki arról ábrándozik, hogy neki is kék szeme van, mint a vele egykorú szőke gyerekeknek. A könyvből képet kaphatunk a két világháború közötti Amerikáról és az afroamerikaiak korabeli helyzetéről is.
7. Ernest Hemingway: Édenkert (1986)
Hemingway utolsó regényét – hiányosan – az író hagyatékában találták meg, a kiadó fésülte össze a megjelenés előtt. A könyv egy fiatal, sikeres amerikai íróról szól, aki a mézeshetek alatt jön rá, hogy felesége biszexuális, hamarosan pedig fel is bukkan egy harmadik a kapcsolatukban.
8. Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége (1984)
Kundera világhírű regényének főhőse megtalálja élete szerelmét, de korábbi zabolátlan, hedonista életéről nem tud lemondani. Viharos viszonyok a prágai tavasz és az orosz megszállás köntösében.
9. Alifa Rifaat: Distant View of a Minaret and Other Stories (1984)
A női szexualitás természete az egyiptomi írónő kötetének fő témája. Egy házaspár élete a feleség szemszögéből, aki a muszlim hagyományok szerint igyekszik eleget tenni férje kívánságainak.
10. Margaret Atwood: The Edible Woman (1969)
A történet Torontóban játszódik az 1960-as években, és egy fiatal nő dilemmájáról szól, aki nem tudja eldönteni, a házasságot válassza-e, vagy maradjon egyedül, és megpróbáljon feljebb araszolni a munkahelyi ranglétrán. A könyv még nem jelent meg magyar nyelven.
11. Dorothy Parker: The Portable Dorothy Parker (1944)
Az írónő a női lét legfontosabb és örök kérdéseit, problémáit feszegeti ebben a gyűjteményben, amely rövidebb írásokat és verseket tartalmaz. Betiltanák az iskolákban a népszerű ifjúsági regényt – összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.