Tizenegy könyv, amit 30 éves kor előtt kötelező elolvasni

Ébredés, Nagyonkék, Elfújta a szél - a Huffington Post egyik szerzője összeállította azoknak a könyveknek a listáját...

  • Eduline
Kate Chopin Ébredés című művének egyik amerikai kiadása
wereadtoknow.wordpress.com

Ébredés, Nagyonkék, Elfújta a szél - a Huffington Post egyik szerzője összeállította azoknak a könyveknek a listáját, amelyeket minden nőnek el kellene olvasnia harmincéves kora előtt. A listán jó néhány klasszikus szerepel, néhány regény és novellagyűjtemény azonban még nem jelent meg magyarul. Mit tennétek kötelező olvasmánnyá? Írjátok le kommentben!

1. Kate Chopin: Ébredés (1899)

A regény főszereplője egy huszonnyolc éves, kétgyermekes nő, aki nem elégszik meg a feleség- és anyaszereppel. A könyvből kiderül, hogyan próbál kiszabadulni Edna a társadalmi konvenciók börtönéből, hogy megtalálja önmagát.

2. Sarah Hall: The Carhullan Army (2007)

A Brit-szigeteken a klímaváltozás miatt trópusi éghajlat uralkodik, az ott élők kizárólag az amerikaiak segítségére számíthatnak, akik az ellátásért cserébe elveszik a szabadságukat. A regény egy lázadó nőről szól, aki szembeszáll a törvénnyel, és egy független közösségben próbál boldogulni.

3. Gillian Flynn: Gone Girl (2012)

Az Egyesült Államokban hamar a sikerlisták élére ugrott az amerikai írónő harmadik regénye. Gillian Flynn már korábban is bizonyított hátborzongató sztorijaival. Legújabb regényének főszereplői éppen ötödik házassági évfordulójukra készülnek, amikor a fiatal feleség váratlanul eltűnik.

4. Jill Grimes: Seductive Delusions (2008)

A Seductive Delusions felvilágosító kiadványnak is beillik, egy amerikai orvos igaz történetek alapján állította össze a könyvet. A tizenévesek szexuális élete, azon belül pedig a nemi úton terjedő betegségek a történetek fő témái.

5. Margaret Mitchell: Elfújta a szél (1936)

Az amerikai polgárháború idején játszódik a klasszikussá vált regény. Scarlett O’Hara történetét valószínűleg senkinek nem kell bemutatni.

6. Toni Morrison: Nagyonkék (1970)

A Nobel-díjas írónő regénye egy fekete kislányról szól, aki arról ábrándozik, hogy neki is kék szeme van, mint a vele egykorú szőke gyerekeknek. A könyvből képet kaphatunk a két világháború közötti Amerikáról és az afroamerikaiak korabeli helyzetéről is.

7. Ernest Hemingway: Édenkert (1986)

Hemingway utolsó regényét – hiányosan – az író hagyatékában találták meg, a kiadó fésülte össze a megjelenés előtt. A könyv egy fiatal, sikeres amerikai íróról szól, aki a mézeshetek alatt jön rá, hogy felesége biszexuális, hamarosan pedig fel is bukkan egy harmadik a kapcsolatukban.

8. Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége (1984)

Kundera világhírű regényének főhőse megtalálja élete szerelmét, de korábbi zabolátlan, hedonista életéről nem tud lemondani. Viharos viszonyok a prágai tavasz és az orosz megszállás köntösében.

9. Alifa Rifaat: Distant View of a Minaret and Other Stories (1984)

A női szexualitás természete az egyiptomi írónő kötetének fő témája. Egy házaspár élete a feleség szemszögéből, aki a muszlim hagyományok szerint igyekszik eleget tenni férje kívánságainak.

10. Margaret Atwood: The Edible Woman (1969)

A történet Torontóban játszódik az 1960-as években, és egy fiatal nő dilemmájáról szól, aki nem tudja eldönteni, a házasságot válassza-e, vagy maradjon egyedül, és megpróbáljon feljebb araszolni a munkahelyi ranglétrán. A könyv még nem jelent meg magyar nyelven.

11. Dorothy Parker: The Portable Dorothy Parker (1944)

Az írónő a női lét legfontosabb és örök kérdéseit, problémáit feszegeti ebben a gyűjteményben, amely rövidebb írásokat és verseket tartalmaz. Betiltanák az iskolákban a népszerű ifjúsági regényt – összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.