Mi számít bele a tanulmányi pontszámba a felvételinél? Mennyi a maximálisan elérhető pontszám? Most minden kérdésre válaszolunk a tanulmányi pontokkal kapcsolatban.
Mennyi az annyi?
A tanulmányi pontszám az alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre történő pontszámítás részpontszáma. Legfeljebb 200 pont lehet.
Mi számít bele a tanulmányi pontokba?
A tanulmányi pontokat a jelentkező 9–12. (nyelvi előkészítő esetén 9–13.) évfolyamos középiskolai osztályzataiból és a középiskolai tanulmányok lezárásaként megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből kell kiszámolni.
Az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege számít:
Az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét.
Fenti tantárgyak bármelyikének hiánya esetén – kivéve, ha a jelentkezőt fogyatékossága (sajátos nevelési igénye) miatt mentesítették, vagy nincs két (tanult) év végi eredménye – tanulmányi pont nem számítható - írja a felvételi tájékoztató.
Hány pontot ér az érettségi?
Az érettségi bizonyítványában szereplő érettségi vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy legjobb százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni. Az érettségi bizonyítványban szereplő eredmények alapján legfeljebb 100 pontot kaphattok.
Keresztféléves felvételi: minden, amit a sorrendmódosításról tudni kell
Mikor nem érdemes sorrendet módosítani, hogyan lehet törölni a megjelölt képzéseket, és mire kell mindenképpen figyelni? Most minden fontos kérdésre válaszolunk a sorrendmódosítással kapcsolatban.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
