Pár nap pihenőt kapnak azok, akik az idei őszi érettségin vizsgáznak egy vagy több tantárgyból: az emelt szintű szóbelik november 8-án kezdődnek.
Az emelt szintű szóbeli vizsgákat november 8. és 12., a középszintű szóbeliket pedig november 19. és 23. között tartják.
A diákok több mint 9 600 vizsgát tesznek: 4 100-at emelt, 5 500-at pedig középszinten. A jelentkezők választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban – az idegen nyelven teljesíthető vizsgatárgyakat (pl. történelem, matematika) külön számolva – középszintű érettségit 77, emelt szintűt pedig 41 tantárgyból tesznek.
Ilyenek a pontozási szabályok a 2018-as érettségin: mennyit ér az írásbeli és a szóbeli?
Hány pontot ér az írásbeli és a szóbeli a 2018-as tavaszi érettségin? Megnéztük, hogy a négy fő tantárgyból maximum hány pontot gyűjthettetek az írásbeli vizsgán, és hány pontot ér a szóbeli. A következő táblázatban a középszintű vizsgák maximális pontszámait találjátok, vizsgarészekre osztva. magyar nyelv és irodalom szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás: 50 pont Műértelmező szövegalkotás: 40 pont.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
