Egyetemre, főiskolára felvételiznétek, de még nem találtátok meg a tökéletes szakot? Esetleg nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra? Egy felsőoktatási szakképzés ilyenkor jó választás lehet. Lássuk, mit érdemes tudni ezekről a kétéves képzésekről.
A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. A szaklistában az "F" betű jelzi ezeket a képzéseket.
Lazábbak a pontszámítási szabályok
A felsőoktatási szakképzéseken háromféleképpen lehet meghatározni a összpontszámot. Meg lehet duplázni a középiskolai és az érettségi átlageredménye alapján kapott tanulmányi pontokat, vagy össze lehet adni a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy az érettségi pontszámot megduplázni. A három lehetőség közül azt a változatot kell választani, amely a legelőnyösebb - és az így megkapott pontszámhoz kell hozzáadni a pluszpontokat.
Mivel az egyetemek és főiskolák nem határozták meg, hogy mely érettségi tárgyakból kell érettségi pontot számolni, ezért az érettségi eredmények közül a két legjobbal számoljatok.
Így választhatjátok ki a tökéletes szakot: öt fontos tanács felvételizőknek
Február 15-ig jelentkezhettek az egyetemek és főiskolák szeptemberben induló képzéseire. De mi a helyzet akkor, ha még fogalmatok sincs, milyen szakot jelöljetek meg az e-felvételi rendszerében? Honnan lehet megtudni, melyik képzésen milyen tantárgyakat oktatnak, hol lehet a végzettséggel elhelyezkedni, és jó-e a hangulat a tanszéken? Megmutatjuk.
Alacsonyabb a minimumponthatár
A felsőoktatási szakképzések minimumponthatára alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakoké. 2018-ban legalább 240 pontot kell összegyűjtenetek, ha állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnának tovább ilyen képzésen − a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott pluszpontok nélkül kell elérni.
Ilyenek lesznek a minimumponthatárok a 2018-as felvételin
Változnak-e 2018-ban a felvételi minimumponthatárai? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Újra szeretnék felvételizni, de 300-nál kevesebb pontom van. Emelkedett a minimumponthatár? Vagy maradt a tavalyi? 2018-ban marad a 2017-es minimumponthatár: - alap- és osztatlan szakon 280 pont - felsőoktatási szakképzésen 240 pont- mesterképzésen 50 pont Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat.
Később felvételiznétek alapszakra?
Egy felsőoktatási szakképzés jó választás lehet - többek között - azoknak, akiknek nincs elég pontjuk ahhoz, hogy bekerüljenek a kiválasztott BA- vagy BSc-képzésre. Ha először elvégeznek egy ilyen kétéves képzést, majd alapszakra jelentkeznek, a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért (ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább) pluszpontokat kaphatnak.
A 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Hogyan kerülhettek be az egyetemre, ha nincs 280 pontotok?
Szeretnétek egyetemen vagy főiskolán tanulni, de nem úgy sikerült az érettségi, ahogyan szerettétek volna, ezért nem éritek el a minimumponthatárt? Mégis szeretnétek évkihagyás nélkül folytatni a tanulást? Mutatjuk, hogy milyen lehetőségeitek vannak. A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2017-es keresztféléves felvételin (és a 2018-as "sima" felvételin is) 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
