„Az első tizenkét feladat teljesíthető volt, inkább a második, hosszú példákból álló résznél kellett odafigyelni a részletekre, a feladat szövegére” – magyarázta Hulej Ákos, hozzátéve: elképzelhető, hogy a vizsgázók egy része kifutott az időből, mert sok részfeladatot kellett megoldaniuk.

Itt találjátok a középszintű matekérettségi, itt pedig az emelt szintű matekérettségi hivatalos megoldását.

A középszintű matekérettségi két részből áll, a diákok összesen három órát töltöttek a termekben. Az érettségizőknek először 45 percet kaptak egy 10-12 feladatból álló teszt megoldására (ezek a példák az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzik). 45 perc elteltével a tanárok beszedték a tesztet, és kiosztották a következőt feladatsort, amelyet 135 perc alatt kellett megoldani.

Ez egyrészt tartalmaz három feladatot, amely több részkérdésből áll – ezek közül mindegyiket meg kellett oldani. A feladatsor végén azonban a diákok kaptak három, egyenként 17 pontos feladatot is, ezek közül csak kettő kellett kiválasztani és megoldani. Természetesen ezek a legnehezebb példák, több részből állnak, általában több témakört is érintenek.

Koordinátageometria: idén kevesebb volt

A Studium Generale szekcióvezetője szerint a középszintű feladatsor első részében egy olyan feladat – „Ma kedd van: a hét melyik napja lesz 100 nap múlva? – volt, amilynek a témaköre nem szokott szerepelni ebben a vizsgarészben, „de ez pont olyan nehézségű volt, amit némi logikával, józan paraszti ésszel meg lehetett oldani”.

Hulej Ákos szerint a koordinátageometria is hangsúlyosabb témakör szokott lenni a középszintű matekérettségin, „első ránézésre statisztikából is kevesebb feladat volt, mint korábban, de valójában csak elszórták a statisztikai részfeladatok a tesztben”.

Hosszú volt a szöveg, kevesen választották a feladatot. Pedig jó döntés lett volna

A középszintű matekérettségi választható feladatai között szerepelt egy dominós példa, amelynek megoldásához a valószínűségszámításról szerzett tudást is használni kellett. A diákok választhattak egy igen aktuális - fagylalttölcsérekkel és különböző ízű fagylaltokkal kapcsolatos - térgeometriai feladatot is, valamint egy, az iskolások internetezési szokásairól és wifi-routerekről szóló összetett matekpéldát.

Az Eduline által megkérdezett diákok közül legtöbben a 16. feladatot hagyták ki, mert hosszúnak vagy bonyolultnak találták – a feladat szövege ugyanis majdnem egyoldalas volt. „Akik mégis ezt választották, jól jártak, mert könnyebb feladat volt, viszonylag kis számokkal kellett dolgozni” – magyarázta Hulej Ákos.

Ennél a feladatnál lehetett sok pontot veszíteni

A fagylalttölcsérről szóló 17-es feladat C része sok problémát okozhatott a középszinten érettségizőknek, a példa első ránézésre ugyanis egyszerűnek tűnt, de többféle irányban is el lehetett indulni, és könnyen be lehetett zavarodni a számolásba.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a matekérettségiről.

Alapvetően korrekt feladatokat kaptak az érettségizők matekból.

Ilyen témakörökről kaptak feladatokat a diákok a középszintű matekérettségi első, 45 perces részében.

Magabiztos függvénytáblázat-használattal meg lehet szerezni a kettest a középszintű matekérettségin.