szerző:
Ivanyos Judit

József Attila, Kosztolányi Dezső, Lázár Ervin: a kétszintű érettségi bevezetése óta ezek a szerzők szerepeltek legtöbbször a magyarérettségin. Azt, hogy az idén milyen műveket kell értelmezni vagy elemezni, megtippelni sem lehet, az irodalmi évfordulók ugyanis már nem jelentenek támpontot – mi mégis megpróbáltuk kitalálni, milyen vers vagy novella kerül a vizsgázók elé hétfőn.

©

Itt van a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának nem hivatalos megoldása

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a magyarérettségiről, itt jelentetjük meg leghamarabb a feladatokat és a nem hivatalos megoldásokat.

Leszek Kolakowski lengyel filozófus egyik művének részletét, egy Márai Sándor-elbeszélést, valamint egy Berzsenyi Dániel- és egy Vörösmarty Mihály-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű magyarvizsga második részében.

Itt vannak az első infók a magyarérettségiről: nyelvészeti szöveget kaptak a diákok

Weöres Sándor, Gárdonyi Géza, Füst Milán – az eduline által megkérdezett középiskolások arra számítanak, hogy ez a három szerző szerepel majd az idei magyarérettségin, Weöres Sándor ugyanis 100, Füst Milán 125, Gárdonyi Géza pedig 150 éve született. Igaz, a kétszintű érettségi debütálása óta az irodalmi évfordulók nem feltétlenül adnak támpontot, Sági Zsuzsanna, a Budai Középiskola magyartanára szerint ezért megtippelni sem lehet, kik lesznek a befutók. „Weöres Sándor valóban esélyes lehet, de a tavalyi – ehhez hasonló – jóslatok sem jöttek be, amikor Örkény- és Ottlik-évforduló volt” – mondja.

„Azt mutatják az elmúlt évek, hogy az életművek kategóriából – hat költő: Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi és József Attila – kilencven százalékos eséllyel lesz legalább egy szerző. Átnéztük Weöres Sándort is, mert ő évfordulós. Ez már a találgatás kategória, de én régóta számítok határon túli költőre, íróra” – mondta a dehir.hu-nak D. Szabó Miklós, a Brassai Sámuel Műszaki Középiskola tanára.

A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a legtöbbször Kosztolányi-verseket kellett elemezni a középszintű vizsgán, de József Attila-mű is háromszor szerepelt az írásbelin. Az elmúlt nyolc évben kétszer volt Petőfi Sándorral, Mikszáth Kálmánnal, Juhász Gyulával és Lázár Ervinnel kapcsolatos esszékérdés, de Füst Milán, Dsida Jenő, Márai Sándor, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes és Vas István is volt már érettségi tétel.

A 2012-es őszi érettségin Keszler Borbála nyelvész Írásjelhasználat és nyelvi kultúra című munkájából kaptak egy részletet a diákok, a szöveghez kapcsolódó kérdésekre kellett válaszolniuk, majd három esszéfeladat közül választhattak: érvelhettek Blaise Pascal Értekezés a szerelem szenvedélyéről című művének részletének gondolatmenete mellett vagy ellen, elemezhették Mándy Iván A szürke sapka című novelláját, vagy összehasonlíthatták Babits Mihály Arany Jánoshoz és Szabó Lőrinc Babits című művét. Az elmúlt évek középszintű feladatsorait és a megoldásokat itt találjátok.

Idén érettségizel?
Az írásbeli után azonnal szeretnéd megtudni, hány pontot szereztél? Az eduline-on rögtön a vizsga után megtalálod a középszintű feladatsorokat és a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

A 2012-es tavaszi érettségin az 1988-as Nemzeti olvasókönyv bevezetőjét kellett értelmezni. A vizsgázók a kérdések megválaszolása után három esszétéma közül választhattak: érvelhettek a heroikus életfelfogás és magatartás mellett vagy ellen Albert Camus A pestis című művének részlete alapján, elemezhették Arany János Tetemre hívás című balladáját, vagy összehasonlíthattak két karcolatot Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című kötetéből.

Szövegértés: könnyűnek tűnik, de nem mindig az

A középszintű magyarérettségi első, szövegértési feladatsorának megoldására hatvan percet kapnak a diákok. „A mű általában kevésbé ismert, főként a szövegértést mérik vele. Érdemes figyelmesen elolvasni, és megkeresni az összefüggéseket” – tanácsolja a szaktanár, aki szerint csak néhány kérdés kapcsolódik a tananyaghoz.

A feladatok évről évre ismétlődnek: sok a rövid választ igénylő kérdés, a szövegből kiragadott kifejezéseket, szavakat kell értelmezni, emellett idén sem maradhatnak el az igaz-hamis kérdések. Érdemes nagyon figyelmesen elolvasni a feladatokat, és megnézni, hogy melyik válasszal hány pontot lehet szerezni – ha egy feladat három pontot ér, akkor valószínűleg három információt kell összegyűjteni.

Az érvelés és az elemzés a legnépszerűbb

A szövegértés után jön a szövegalkotás. „A három esszéfeladat közül általában az érvelést választják a legtöbben, pedig az egyáltalán nem könnyű. Sok buktatója van ennek a feladattípusnak, nagyon fontos, hogy legyen az írásnak íve, egyértelmű legyen, mi mellett foglal állást az érvelő, és persze érdemes irodalmi példákra is hivatkozni” – mondja Sági Zsuzsanna, aki szerint a második feladattípus, a műelemzés is népszerű az érettségizők körében.

A tételkészítő bizottság általában egy novellát választ – a 2012 májusi feladatsor éppen azért okozott meglepetést a diákoknak, mert novella helyett egy Arany-balladát kellett elemezni. „Típushiba, hogy a valódi elemzés helyett a történetet mesélik el a diákok. A javítók leginkább arra kíváncsiak, mit tudnak kezdeni az érettségizők a szöveggel, és mennyire használják a középiskolában megszerzett ismereteket” – teszi hozzá. Az utolsó órákat is szeretnétek ismétléssel tölteni? Itt találjátok előkészítőnket töriből, magyarból és matekből.

A szaktanár szerint a harmadik feladatot, az összehasonlító elemzést választják a legkevesebben, pedig érdemes lenne, mert az elemzés lépéseit meg lehet tanulni, és nincs meglepetés, gyakran ugyanis az órákon vett művek köszönnek vissza.

Mivel lehet pontot veszíteni?

Helyesírási hibákkal sok pontot lehet veszíteni: legfeljebb 15 pontot vonhatnak le a százból. „Legális puska a helyesírási szótár, érdemes belenézni, ha egy-egy szó írásmódjában nem biztos a vizsgázó. És fontos odafigyelni arra is, hogy olvasható legyen a kézírás” – tanácsolja a Budai Középiskola szaktanára.

„Át kell nézni a szöveget a beadás előtt, és a vázlat készítése is jó döntés. Stilisztikai, nyelvhelyességi és szövegszerkesztési hibákkal sokat lehet veszíteni. Sokan rontják el a fogalmazást azzal, hogy nem írnak bevezetőt vagy befejezést, nem használnak bekezdéseket” – mondja Sági Zsuzsanna. Az esszéfeladatra legfeljebb 60 pontot kaphatnak a vizsgázók: 20-at a nyelvi minőségre, 20-at a szerkezeti felépítésre, 20-at a tartalomra.