Visszaesett az alkalmazott közgazdaságtan és a nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezők száma idén, pedig az állami...
Visszaesett az alkalmazott közgazdaságtan és a nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezők száma idén, pedig az állami ösztöndíjas képzés ponthatára a legtöbb helyen nem magasabb, mint tavaly. Alkalmazott közgazdaságtanra 2012-ben még 460-an, idén azonban csak 168-an jelentkeztek első helyen. A nemzetközi gazdálkodásra első helyen felvételizők száma 2303-ról 1272-re csökkent.
A két szak egyike annak a tizenhat szaknak, amelyeken az eredeti elképzelés szerint az idén már nem lettek volna állami ösztöndíjas helyek. A kormány a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) kötött megállapodás alapján végül lemondott erről a tervről, de a ponthatárokat az erőforrás-minisztérium határozta meg, központilag.
Alkalmazott közgazdaságtanra állami ösztöndíjas formában mindössze 59 hallgatót vettek 2012-ben, nemzetközi gazdálkodásra pedig 119-et. A gazdasági szakok ugyanis tavaly - a 2011-es 4700-al szemben - mindössze 250 támogatott helyet kaptak.
Nem magasabbak a ponthatárok
Az alkalmazott közgazdaságtanra jelentkezőknek idén 465, a nemzetközi gazdálkodás szakra felvételizőknek pedig 460 pontot kell összegyűjteniük, ha állami ösztöndíjas helyre szeretnének bekerülni. Ezek a legtöbb helyen nem magasabbak, mint a tavalyi ponthatárok, így valószínűleg többen kezdhetik meg támogatott formában a tanulmányaikat, mint egy évvel korábban.
2012-ben alkalmazott közgazdaságtan alapszakra állami ösztöndíjas formában a Budapesti Corvinus Egyetemen 479, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 471, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 464, a Pannon Egyetemen 432, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 440 ponttal lehetett bekerülni.
Nemzetközi gazdálkodás szakon a Corvinuson 482, a Budapesti Gazdasági Főiskolán 465, a BME-n 470, a Debreceni Egyetemen 464, a Pannon Egyetemen pedig 461 volt a ponthatár.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
