Itt találjátok a középszintű és az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását.

Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, a középszintű magyarérettségi első részében - a szövegértési feladatsort követően - két szövegalkotási feladat közül választhattak a diákok. Az érveléses feladatnál Tisjlár Roland A humor szerepe és szerveződése a társas kapcsolatokban című doktori értekezéséből kaptak egy rövid részletet, az abban szereplő állítást kellett megerősíteniük vagy megcáfolniuk a vizsgázóknak.

A gyakorlati szövegalkotás részben a helyi közlekedési vállalat egyik nyitott pozíciójára kellett jelentkezni, ehhez kell motivációs levelet írni.

Érvelés: hogyan lehetett minél több szempontot szerezni?

„Az érvelésnek kötött szabályai vannak, ezek ismerete nagy mértékben segíthet a feladat megoldásában. A feladat egyértelműen kijelöli az érvelés fő irányát, vagyis arról kell dönteni, hogy a humor a versengés, rivalizálás, kontroll eszköze-e a versengésben. Ugyanakkor fontos az is, hogy a feladat további kötöttségeket ad, amelyek közül a legfontosabbak, hogy utalni kell a fölvezető szövegre, illetve személyes tapasztalatot is be kell építeni” - mondta az eduline-nak Szabó Roland, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének doktorandusza.

Szabó Roland szerint a bevezetőben érdemes a felvezető szöveget értelmezni, és megállapítani a tételmondatát, miszerint a humor ugyanúgy versengési forma, egy eszköz arra, hogy bármilyen életszituációban valaki fölhívja magára a figyelmet, ki tudjon tűnni a közösség tagjai közül. „Ugyanakkor a bevezetőnek azt is tartalmaznia kell, hogy milyen további kérdéseket indít el a probléma, tehát állást kell foglalni, hogy egyetért-e a vizsgázó a kutató megállapításaival, vagy nem, avagy mindkettő. Ha mellette és elleni is érveket kíván valaki felhozni, akkor arra feltétlenül figyelni kell, hogy a pro és kontra érvek egyensúlyban legyenek. Tehát a feladat 3-5 érvet határoz meg, ebben az esetben ez 2-2 vagy 3-3 releváns érv legyen” - magyarázta.

Hozzátette: a kifejtés részben általában a saját állásfoglalás kifejtésén van a hangsúly. Az érveknek relevánsaknak kell lenniük olyan értelemben, hogy amit állítunk, azt egy-egy referenciális, objektív érvvel alá kell támasztani. Tehát az állítások "miértjén" van a hangsúly. A továbbiakban néhány saját tapasztalatot is be kell építeni a szövegbe, ami lehet fiktív is, csak releváns legyen. A javító tanár nem aszerint értékel, hogy egyetért-e vagy sem, hanem az érvek relevanciája szerint.

„Mivel a humor a téma, a legfrappánsabb befejezés egy humoros történet és a belőle következő elgondolkodtató kérdés fölvetése. Az érvelés műfaja a szöveg szintjén esszé, de nem értekező esszé, tehát nem az összegzés a befejezés célja. Ugyanakkor fontos a megfelelő szövegtagolás, a szokásos hármas felosztáson túl az újszerű gondolatokat érdemes új bekezdésben kezdeni, ugyanakkor figyelni kell az állbekezdések elkerülésére is” - magyarázta Szabó Roland.

Gyakorlati szöveg: motivációs levél

„A motivációs levélnek nagyon kötött szabályai vannak. Az adatok a feladat alján jelzik is, hogy szükséges az elején a bal sarokban a levél tárgyának és címzettjének megnevezése” - szögezte le Szabó  Roland.

Az ELTE BTK doktorandusza hozzátette: a motivációs levél az önéletrajzot kísérő folyószöveg, ezért érdemes ezt a szövegtípust a cím után – ami: Motivációs levél – 3 részre tagolni. A bevezetőben szükségképpen a célt kell megfogalmazni: miért íródik ez a motivációs levél, milyen állástípus kísérőlevele? „A tárgyalás részben tulajdonképpen egy releváns önreklámot kell megfogalmazni: miért vagyok én a legalkalmasabb jelölt az állás betöltésére? Milyen eddigi tapasztalataim és sikereim, szakmai érdemeim vannak? Hogyan illeszkedik a végzettségem az állás által megkívánt kompetenciákhoz? Figyelni kell a feladat további utasításaira is, itt kell megfogalmazni azt is, hogy miért hasznos a megpályázott munkakör, és emellett legalább 3 érvet kell felsorakoztatni. Tulajdonképpen a feladat az érvelés kompetenciáját ugyanúgy vizsgálja. A befejezésben meg kell fogalmazni, hogy az állásra pályázó reméli, hogy  sikerült magára fölhívnia a figyelmet és egy személyes interjú lehetőségének reményében elköszön. Fontos, hogy a szöveg után a formai követelmények még: bal sarokba a keltezés (hely, időpont), a jobb sarokba az elköszönés alapformája, a "Tisztelettel:" és aláírás” - magyarázta.

Műelemzés: Kosztolányi, Radnóti, József Attila

A középszintű magyarérettségi második részében két műelemző feladat közül választhattak a diákok: vagy Kosztolányi Dezső Boldogság című novelláját elemezték,  vagy összehasonlító elemzést írtak József Attila Elégia, valamint Radnóti Nem tudhatom... című költemményéről.

"A novellaértelmezés különös és nagyon szép feladat. Rendhagyó feladat, mert megengedi a feladat és maga a szöveg is, hogy a vizsgázó elszakadhasson néha a konkrét iskolaízű novellaértelmezési módszerektől. A feladat a boldogság kérdése köré rendeződik, nem csupán a szövegvilág szintjén, hanem filozófiai értelemben is. A kijelölt szempontok ismeretében érdemes megállapítani, hogy az Esti Kornél-ciklus egyik fontos darabja a novella, ahol el kell különíteni az elbeszélő és Esti Kornél hangját, és pontosan ez adja a novella egyik rendhagyó jellegét" - mondta az eduline-nak az ELTE BTK doktorandusza.

Hozzátette: a novellától megszokott cselekményesség abszolút háttérbe szorul, helyette az beszélői szólamok és a boldogság filozófiája nyer teret. "Tehát a vizsgázó reflektálhat ezáltal a saját boldogság-képére is, vagyis a mű különös módon épít a befogadó és a szöveg dialógusára is. Nem kategorikusan kijelent, hanem problémákat vet föl. Ugyanakkor a cím és a szöveg viszonya csak látszólag állhatnak ellentétben egymással, hiszen a novella kontextusában a boldogság pontosan annak ellentéteiből érthető meg, vagyis ez az oppozíció emeli ki a boldogság lényegét. Nagyon szép és rendhagyó feladat, jó választás, a vizsgázói kreativitásnak is maximálisan helyet ad" - mondta.

Az összehasonlító elemzésről Szabó Roland azt mondta, a vizsgázónak fel kellett ismernie, hogy a szövegek a referencialitás szintjén ugyanúgy mozgásban vannak, mint a poétikai szinten. "József Attila költeménye 1933-ban jelent meg a Korunkban, ez Hitler hatalomra jutásának az éve is, azonban a szöveg alapján nem dönthető el egyértelműen ilyen alapú valóságvonatkozás, tehát lehetséges, hogy a szöveg korábbi, 1932-33 fordulójáról való. A Radnóti-szöveg viszont egyértelműen a második világháború által generált érzelmek kivetülése" - magyarázta.

Hozzátette: a közös pont a történeti miliő által fölerősített hazaszeretet-kérdéshez való viszony, az erre adott lírai reflexió. "A magyar irodalom két legismertebb, és talán az sem túlzás, hogy legszebb hazaszeretet-versét kellett értelmezni. Míg a József Attila szöveg beszélője külső nézőpontból tekint önmagára, önmaga és a környezet kapcsolatára, addig a Radnóti-vers belső nézőpontból reflektál. Mindkét költemény esetében a tér (környezet) és a nézőpont tere is fontos szereppel bír: egy általános, fentről lefelé tekintő kompozíció figyelhető meg, ez kiváltképp a szöveg szintjén is megjelenik Radnótinál: "Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj". Majd ez a nézőpont egyre szűkül, és végül eljut a tér és az idő viszonylatában is a közelihez és a "most"-hoz. Míg a Radnóti-vers időben visszatekintő struktúrára épül, addig a József Attila-költemény a jelen nézőpontját rögzíti csak. A József Attila- és a Radnóti-versben is a hazaszeretet fogalma egy jelentős ponton fedi egymást: a sok szörnyűség és negatív momentum ellenére ez a környezet az, ahol a két beszélő önazonosságát megtalálhatja".