1989-ben az akkori érettségizők már jó pár nappal a felbontás előtt ismerték a tételeket matematikából -  a Moszkva tér című magyar filmhez ez a botrány szolgáltatta az alapötletet.

1995-ben az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetőjének kellett távoznia, mert a kaposvári gimnáziumokba véletlenül a másnapi tételeket küldték el. 1998-ban a Rádió1 nem sokkal a matematikaérettségi feladatainak kihirdetése után már be is olvasta a megoldásokat.

2003-ban egy miskolci szakközépiskolában bakiztak nagyot a tanárok: a német- és franciavizsgát egy héttel az érettségi előtt íratták meg a diákokkal. 376 iskola több mint 9000 diákjának kellett új tételsorokat „gyártani”.

2005-ben budapesti, győri és pécsi középiskolások szerezték meg az érettségi feladatait: a középszintű matekérettségi eredményeit érvénytelenítették, a többi tárgyból pedig új tételsorok készültek. A feladatlapok újraírása és kinyomtatása negyedmilliárd forintba került. Három diákot meggyanúsítottak, ám a rendőrség végül bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.

A botrány óta szigorúbbak a szabályok: a 2006-os érettségi időszak óta a tételek digitális változata egy titkosított adatcsatornán jut el egy központi nyomdába. Ezután megfelelően felkészített szakemberek csomagolják a tételeket, amelyeket nem közvetlenül az iskolákba, hanem a körzetközponti jegyzőkhöz szállítanak ki – itt vehetik át az érettségi csomagokat a vizsga reggelén az iskolaigazgatók. A rendszer eddig bevált.

2010-ben más okozott problémát: a közép- és emelt szintű feladatsorok probléma nélkül megérkeztek a középiskolákba, több mint kétezer érettségiző jelentkezési adatai azonban elvesztek, az Educatio Nonprofit Kft. egy hardverhiba miatt ugyanis nem tudta elmenteni az oktatási intézményektől beérkező jelentkezéseket, így azokat minden iskolának újra el kellett küldenie. Hogyan jutnak el az érettségi feladatlapok a tételkészítő bizottságtól az iskolákig? Erről itt olvashattok.

Románia: beszigorítottak

Románia az elmúlt években többször címlapra került érettségi botrányai miatt: 2010 decemberében két iskolaigazgató kapott két év börtönbüntetést, mert busás fizettségért cserébe egy kitöltött tesztlapra cserélték az őket lefizető diákok feladatlapját. Egyikük 2,6 millió forintnak megfelelő összeget keresett a csalással.

A botrányok miatt 2011-ben szigorítottak az érettségi szabályain: aki csal, azt azonnal kizárják a vizsgáról, a következő két érettségi időszakban pedig egyáltalán nem ismételhet. Sok terembe térfigyelő kamerákat szereltek fel.

A szigornak meglett az eredménye, bár az oktatási minisztérium így sem örülhetett: 2011-ben az érettségizők fele megbukott a vizsgákon, több mint nyolcvanezren fellebbeztek az eredmények ellen. A legtöbb diáknak a a román- és a matekérettségi jelentett gondot. Egyes tanárok szerint túl nehezek voltak a tételek, más oktatók szerint azonban csak a középiskolai tananyagot kérték számon.

2011-ben több mint kétszáz vizsgázó bukott le: egy Hunyad megyei gimnáziumban az érettségizők kétharmada, Mehedinti megyében harminchárom, Bukarestben huszonkilenc, Konstanca megyében pedig tizenkilenc középiskolás puskázott.

Egy algyógyi és egy szászvárosi középiskolában száztíz diákot zártak ki, mert csaltak a matematikavizsgán: az érettségizők egy előre kitöltött, fénymásolt feladatlapról másolták le a helyes megoldásokat. Az ügyben rendőrségi nyomozás is indult: a matematikatanárokat és a vizsgafelügyelőket is kihallgatták, huszonkét oktatót eltiltottak a vizsgaszervezési feladatoktól.

2012-ben is több romániai diákot zártak ki az érettségiről: egy vizsgázónak telefonon diktálta egyik ismerőse a megoldásokat, mások puskákkal felszerelkezve ültek be a termekbe. Temesváron négy érettségizőt tiltottak ki az írásbeliről, Bukarestben hatot. Pedig 2012-ben még szigorúbbak lettek a szabályok: az összes termet bekamerázták, a diákoknak megtiltották, hogy tankönyveket, szótárat, jegyzeteket vagy más segédeszközt vigyenek be, sőt a vizsgázóktól még a karórákat is elvették.

Nagy-Britannia: lefizették a tanárokat

Egyenként 230 fontot, azaz több mint 70 ezer forintot fizettek az érettségi feladatokért brit tanárok 2011 decemberében. Az oktatók lefizették a vizsgaközpontok dolgozóit, és az írásbeli előtt átadták diákjaiknak a feladatokat, sőt az egyik vizsgakérdés kikerült az internetre is. A csalókat végül egy másik tanár leplezte le. 2012-ben olyan siralmas eredmények születtek az írásbeliken, hogy 45 ezer diáknak újra kellett vizsgáznia: erről itt olvashattok.

Franciaország: felelőtlen volt a nyomdás

Franciaországban 2011-ben a központi emelt szintű matematikaérettségi feladatsoráról készül fotó került fel az internetre. A tesztet kiszivárogtatók véletlenül jutottak hozzá a tételsorhoz: az állami nyomda egy dolgozója az egyik ebédszünet alatt bevitte egyik barátját a gépekhez, amelyekkel az érettségi feladatlapokat sokszorosították.

Az illető lefényképezte a lapot, a fényképet elküldte a barátainak is, egyikük az érettségi előestéjén "viccből" feltette egy internetes fórumra. Georgia államban majdnem kétszáz tanárt és iskolaigazgatót gyanúsítottak azzal, hogy éveken keresztül meghamisították a diákok teszteredményeit: erről itt olvashattok.

Oroszország: olyan is leérettségizett, aki olvasni is alig tudott

Oroszországban 2009-ben vezették be a központi érettségit, amely sok tanulónak nehézséget okozott, sőt 2010-ben három diák öngyilkos lett a sikertelen vizsga miatt. Az új rendszer ráadásul a korrupciót sem fogta vissza: 2009-ben Észak-Kaukázusban kiemelkedően jó vizsgaeredmények születtek, a diákokról azonban az egyetemen hamar kiderült, oroszul alig tudnak írni és olvasni. Volt olyan régió, ahol a kitűnőre értékelt történelem- és biológiatesztek felét újra kellett pontozni. Moszkvában egy-egy ötös érettségiért tantárgyanként 40-60 ezer rubelt fizetnek a trükköző diákok.