A kilenctagú bíróság 6:2 arányban vetette el egy szövetségi fellebbviteli bíróságnak az ezzel ellentétes tartalmú, korábbi ítéletét, amely diszkriminatívnak minősítette a michigani alaptörvény módosítását. Egy bíró nem ismerte el a saját illetékességét az ügyben.

Az Egyesült Államok legmagasabb szintű bírói testülete ugyanakkor leszögezte: általános értelemben nem foglalt állást arról, hogy a felvételik esetében törvényesnek tekinthető-e a pozitív diszkrimináció alkalmazása.

A legfelsőbb bíróság elutasította a polgári jogvédő szervezetek érvelését, miszerint Michigan állam 2006-ban elfogadott, a "faji" preferenciákat elutasító alkotmánymódosítása megnövelte a "faji" kisebbségekre - az afroamerikaiakra és a spanyolajkúakra - nehezedő terheket, ily módon megsértve az egyenlő jogvédelemnek az amerikai alkotmány által szavatolt elvét.

Michiganhez hasonlóan Kalifornia és Washington államban is kezdeményezés indult a pozitív megkülönböztetés eltörlésére, több államban pedig érvényes törvények vagy rendeletek rendelkeznek arról, hogy a "faji" szempontok nem mérlegelhetők a felvételiken. Michiganben egyébként az alkotmánymódosítás elfogadása óta csökkent az állami felsőoktatási intézményekbe felvett afroamerikai és spanyol ajkú diákok részaránya.