Utasításba adták a szakképző intézmények vizsgabizottságainak, hogy a lehető legkevesebb gyereket buktassák meg az új szakmai ágazati érettségiken – értesült a Népszava több különböző forrásból.
Az erről szóló híreket Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) ügyvezető elnöke is megerősítette. "Én is hallottam erről, olyan kollégáktól, akik érettségiztettek. Ez lényegében közbeszéd tárgyává vált a szakképző iskolákban" – mondta, hozzátéve: noha a buktatás megszüntetésével általában egyet lehet érteni, a szakképző centrumokban és a fenntartó Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) minden bizonnyal nem pedagógiai szempontok mérlegelésével született erről döntés. "Egyértelmű, nem merték vállalni a botrányt, ami akkor robbant volna ki, ha sokan megbuknak az új típusú érettségiken" – fogalmazott Trencsényi a Népszavának.
A szakmai érettségi tárgyak pontos követelményrendszerét csak tavaly december végén, négy hónappal a vizsgák előtt hozták nyilvánosságra – holott a jogszabályok szerint a konkrét követelményeket legalább két évvel korábban meg kellett volna tudniuk a diákoknak. Több szakmai szervezet tiltakozott az eljárás miatt, amit az oktatási jogok biztosa is aggályosnak talált.
Érettségizők ezrei járnak rosszul a szigorítással, hiába tiltakoztak hónapokig
Több tízezer végzős szakgimnazista előtt a megszokottnál jóval nehezebb érettségi szezon áll - ők az elsők, akik egy jogszabály-módosítás miatt nem dönthetnek arról, hogy a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett miből tesznek érettségit. Ettől az évtől kötelező komplex szakmai vizsgát tenniük. Több ezren tiltakoztak a szigorítás ellen, hiába.
"Visszautasítjuk a teljesen alaptalan vádakat. Ugyanakkor az ágazati szakmai érettségi szabályos és méltányos lebonyolításának szükségességére külön körlevélben hívtuk fel az intézményvezetők figyelmét, így kiemelten arra is, hogy minden jogszerű segítséget adjanak meg a vizsgák során a diákoknak" – közölték a Nemzetgazdasági Minisztériumnál. Tájékoztatásuk szerint a vizsgázóknak egy százaléka nem tett sikeres vizsgát.
Milyenek lettek az eredmények a szakmai érettségin? Itt megnézhetitek:
Gyengék a szakmai érettségi eredményei - hiába tiltakoztak a kötelező vizsga ellen
Több tárgyból a hármas átlageredményt sem érték el a diákok az idén kötelezővé tett komplex szakmai érettségi vizsgákon. Több szervezet hónapokon át kérte az oktatási államtitkárságot, hogy halasszák el a kötelező vizsga bevezetését. Hiába. Gyenge eredmények születtek az idei - kötelezővé tett - szakmai érettségiken, több tárgyból nem tudták elérni a diákok az érettségi átlageredményét, a 3,66-os átlagot.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
