Milyenek lesznek a 2015-ös ponthatárok? Be lehet kerülni az egyetemekre és főiskolákra 280 ponttal? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Három egyetemre is jelentkeztem februárban, de nem tudom, hogy van-e esélyem bekerülni a szakokra. Azt hallottam, hogy 280 pont felett mindenkit felvesznek. Ez tényleg így van?
A minimális ponthatár valóban 280 pont, de ez nem azt jelenti, hogy minden szakra be lehet kerülni ilyen teljesítménnyel. Azokon a képzéseken, amelyekre az év elején meghatározott kapacitásnál (az adott szakon az adott egyetem maximum hány hallgatót tud oktatni) többen jelentkeztek, a felvételizők pontszáma alapján rangsorol majd a rendszer, vagyis könnyen lehet jóval magasabb ponthatár is.
Ott azonban, ahol a jelentkezők száma nem éri el a kapacitásszámot, valóban 280 lesz a ponthatár. Ugyanakkor 2015-ben is csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet azon a tizenhat népszerű szakon, amelyen már harmadik éve határoznak központi ponthatárt, akik elérik a központi ponthatárt. Itt találjátok, mennyibe kerülnek a legnépszerűbb szakok.
Fontos, hogy ezek csak előzetes, minimális követelmények: ha a jelentkezők felvételi pontszáma magasabb lesz, a bekerülési limitet is magasabban húzzák majd meg. A 2015-ös felvételin a tizenhat mellett további huszonöt szakon lesz központi ponthatár: a teljes listát itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
