szerző:
Eduline

Összesen 1961 elsőévesnek kell eldöntenie a napokban, hogy önköltséges vagy részösztöndíjas formában kezdi el az egyetemet, főiskolát - összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket, az előnyöket és a hátrányokat.

Részösztöndíj vagy önköltség - ez a kérdés
©

Mi az a részösztöndíj?

A részösztöndíjas finanszírozási forma azt jelenti, hogy a képzés költségeinek felét a hallgató, másik felét az állam állja - ez azt jelenti, hogy ha az adott szak félévenként 350 ezer forintba kerül, ennek az összegnek a felét, 175 ezer forintot kell kifizetni. Részösztöndíjas helyeket csak néhány képzési területen - a műszaki, informatikai, természettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint az agrárműszaki - hirdettek.

Ki lehet részösztöndíjas?

A részösztöndíjas finanszírozási formát nem lehetett megjelölni a jelentkezési lapon - az Oktatási Hivatal a legmagasabb pontszámmal rendelkező, önköltséges képzésre jelentkezőknek ajánlotta fel ezt a lehetőséget július végén. Összesen 1961 elsőéves döntheti el a beiratkozáskor, hogy részösztöndíjas vagy önköltséges formában szeretne tanulni. A részösztöndíjas hallgatói helyek 65 százalékát nem tudták betölteni - hogy miért, arról itt olvashattok.

Dönthetnek, hogy a teljes tandíjat vagy a felét akarják kifizetni. Miért kellene ezen gondolkodni?

Mert annak, aki úgy dönt, hogy elfogadja a felajánlott részösztöndíjas helyet, alá kell írnia a hallgatói szerződést, amely - részben - ugyanúgy kezeli a részösztöndíjasokat, mint azokat, akik teljes egészében az állam pénzén szereznek diplomát. Például ugyanúgy a képzési idő kétszeresét kell ledolgozniuk a tanulmányaik befejezését követő húsz éven belül, pedig rájuk az állam feleannyi pénzt költött, mint az ösztöndíjasokra. Az államilag finanszírozott félévek sem arányosan fogynak: egy részösztöndíjas szemeszter ugyanannyit "ér", mint egy száz százalékban államilag támogatott.

A túlfutók büntetése azonban arányos az állami támogatás nagyságával: míg a teljes ösztöndíjasoknak a képzés költségeinek felét, a részösztöndíjasoknak a negyedét kell visszautalniuk az államnak, ha a képzési idő másfélszeresén belül nem végzik el az egyetemet, főiskolát. Tizenhét húsba vágó kérdés a hallgatói szerződésről - cikkünket itt olvashatjátok el.