Határozott döntéssel szabta meg a keretszámokat a kormány az egyetemeken és főiskolákon, de könnyen lehet, hogy...
Határozott döntéssel szabta meg a keretszámokat a kormány az egyetemeken és főiskolákon, de könnyen lehet, hogy egyszerű matematikai okokból kénytelen lesz módosítani rajtuk. Ha több diák ér el ugyanannyi pontot a felvételin, akkor ugyanis nehéz lesz tartani a megszabott kereteket. Így pontszámítási játék és alkudozás kísérheti a végleges keretszámok meghúzását - írja az Origo.
A hírportál által megkérdezett szakemberek szerint elképzelhető olyan helyzet, hogy a kormánynak kell változtatnia az államilag támogatott képzések keretszámain. A ponthatárok meghúzásánál ugyanis gyakran megtörténik, hogy a felvételizők között pontegyenlőség van, és ez arra kényszerítheti a ponthatárokról döntő Oktatási Hivatalt (OH), hogy a januárban bejelentettnél valamivel több vagy kevesebb felvételizőt vegyen fel egy-egy államilag finanszírozott szakra. Milyenek voltak a ponthatárok 2011-ben? Itt nézhetitek meg az összes intézmény és szak adatait.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettese, Szabó István szerint ezt az okozza, hogy egypontnyi különbség a ponthatárok meghúzásánál több felvételiző bekerüléséről és kimaradásáról is dönthet.
Az általa hozott példa szerint, ha egy képzésre 430 pont a bekerülési ponthatár, az jelentheti azt, hogy mondjuk 40 fő kerül be a képzésre, mivel ennyien elérték az adott pontszámot, viszont ha a bekerülési határt egy ponttal, 429 pontra csökkentenék, abban az esetben elképzelhető, hogy mondjuk 60 fő kerülne be ugyanarra a képzésre. "Előfordulhat ugyanis, hogy 15-20 fő is ugyanannyi pontot ér el" - magyarázta a dékánhelyettes.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
