szerző:
Eduline

Az alapvető jogok biztosa szerint inkább a nyelvtanulás lehetőségét kéne megteremteni mindenhol, csak utána kéne nyelvvizsgához kötni a felsőoktatási felvételit. A mostani rendelet azonban alapjogi aggályokat vet fel. Ha hallgat a kormány a biztosra, nem kell középfokú nyelvvizsga a továbbtanuláshoz a mostani kilencedikeseknek.

©

Alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát, mint a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét - írja Székely László ombudsman a jelentésében, amit a hvg.hu idéz.

Székely azt javasolja a kormánynak, hogy inkább fejlesszék az iskolai nyelvoktatás infrastruktúráját, és halasszák későbbra a szigorítást a tervezett 2020-hoz képest.

A tervezet szerint 2020-tól csak azokat lehetne felvenni felsőoktatási intézménybe, akinek legalább B2 szintű nyelvtudást igazoló dokumentuma van, melyet "sima" nyelvvizsgával, esetleg megfelelően eredményes emelt szintű érettségivel lehet elérni. Ezt egy kormányrendelet szabályozza, tehát viszonylag könnyen visszavonható lenne.

 

Az ombudsman szerint jelenleg egyes esetekben az idegen nyelv tanításának komoly iskolai akadályai vannak, így ez a probléma már nem csak oktatásszakmai, hanem alapjogi.

Székely ugyanis arra jutott, hogy ahol nem emelt óraszámban tanulnak idegen nyelvet, csak a diákok 7,5 százaléka tud középfokú nyelvvizsgát szerezni. Ez egyébként nem is következik a Nemzeti Alaptíntervből, és a kerettantervből sem, ezért állítja a biztos, hogy az oktatási jog sérelmét okozná, ha a felvételinél mégis követelmény lenne.