Több tízezer diák kezdi meg ma az érettségi első hetét a magyar nyelv és irodalom vizsgával. Változtak a feladatok, és a pontozás is módosult.
Középszint
A középszintű írásbelin 240 perc áll rendelkezésére a vizsgázóknak, akik ez idő alatt egy maximum 100 pontos feladatlapot oldanak meg. A vizsgán helyesírási szótárt lehet használni, ebből négyet biztosít termenként a vizsgáztató intézmény.
Már ne a tanulásé legyen a főszerep! Az utolsó napon, tehát a magyar nyelv és irodalom érettségi utáni délutánon már nem érdemes tanulni a matekra, inkább a pihenésé legyen a főszerep - tanácsolja a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos érettségi-előkészítője, a Studium Generale matematikai szekciója.
A középszintű írásbeli egy 90, illetve egy 150 perces részből áll. Az első feladatlap szövegértést és érvelést vagy gyakorlati szövegalkotást tartalmaz, a második pedig műértelmező szövegalkotást. Előbbiért 50, utóbbiért 40 pont adható. A helyesírásra még 8, az írásképre pedig 2 pont adható, így jön ki az összesen 100 pont.
Emelt szint
A magyar nyelv és irodalom emelt szintű vizsga nem hosszabb, mint a középszintű, ugyanúgy 240 perces.
Az első részben szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort kapnak a vizsgázók, majd következnek a szövegalkotási gyakorlatok. Előbbiért 40, utóbbiért 50 pont jár.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz: irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez kapcsolódik.
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő. A helyesírásra további 8, az írásképre 2 pont jár. Az emelt szintű szóbeli 20 perces, és szintén két részből áll. Első körben egy magyar nyelvi tétel kifejtését várják, a másodikban pedig egy irodalmi tételét. Előbbiért 10, utóbbiért 25 pont jár. A kifejtés nyelvi minőségére további 15 pont kapható.A helyesírásra még 8, az írásképre pedig 2 pont adható.
Változások az idei feladatlapon
Idén a középszintű írásbelin változik a szövegalkotási feladatlap szerkezete. A gyakorlati írásbeliség feladata átkerül emelt szintről középszintre, és "köznapi írásbeliség" néven az érveléssel párban áll - vizsgázók a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés közül választhatnak majd. A középszintű írásbeli érettségi második felében pedig a műértelmező és a műveket összehasonlító feladat közül kell választani.
A helyesírás értékelése is megváltozik, 15 helyett 8 pontot lehet levonni a helyesírási hibák miatt.
Nincs olyan végzős középiskolás, aki ne reménykedne abban, hogy az idei középszintű magyarérettségin ismét novellát kell majd elemezni. Mennyi esély van erre, és milyen egyéb műfajok kerülhetnek elő a középszintű írásbelin? A 2017-től érvényes változásoknak megfelelően a középszintű magyarérettségi feladatsorának második része két műértelmező szövegalkotási feladatot tartalmaz - a vizsgázó dönt arról, hogy művet elemez vagy két művet hasonlít össze, 150 perc alatt 400-800 szavas szöveget kell alkotnia.
10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
