Lehetséges válaszelemek:

-A vizsgázó reflektálása, reagálása a megadott Csoóri Sándor idézetben elhangzottakra
-Csoóri Sándor véleménye szerint a kérdezés nem feltétlenül tudatlanságra, tájékozatlanságra utal, hanem éppen ellenkezőleg, a kérdést feltevő érdeklődő magatartását bizonyítja
-Ő maga egyetért a kérdezéssel
-A másoknak feltett kérdéseink pozitívumai: bízunk abban, akitől kérdezünk, számít nekünk a véleménye, sőt kölcsönös a bizalom, a megbecsülés a két fél részéről
-A kérdések további pozitívumai: összefogást eredményez, tanácskozások, közös megbeszélések, viták bontakozhatnak ki belőle
-Akit folyton kérdések gyötörnek, esetleges hiányérzet is kialakulhat benne, folytonos tudásszomj gyötri, örökös elégedetlenséget is szülhet
-A vizsgázó fejtse ki saját, önálló véleményét a kérdések pozitív vagy negatív voltáról
-Miért jó, ha kérdezünk, és miért jó, ha nem?
-A kérdezés visz bennünket előre az életben, így gyarapítjuk tudásunkat, ismereteinket
-Ugyanakkor a mondás is igaz lehet: „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna.” Nem minden esetben kell kérdezni
A vizsgázó saját véleménykifejtése mellett személyes tapasztalatait, konkrét élményeit megoszthatja a témával kapcsolatban
-A vizsgázó tartsa szem előtt, hogy a megállapításait minden esetben példákkal támassza alá

Irodalmi példákkal való alátámasztás:

-Az irodalmi példákat a vizsgázó szabadon választhatja, epikai, lírai, drámai alkotások közül egyaránt, nincs kor- és műfaji megkötés sem
-Az irodalmi példák beemelésénél ügyeljen arra, hogy ne csak a szerző, műcím szerepeljen a fogalmazásban, hanem indoklást is szerepeltessen, hogy a példa miért helytálló
-Természetesen a megadott irodalmi példákon kívül más megoldások is elfogadhatóak
-Antik görög mítoszok, pl. Istenek születése mítosz (az embereket érdekelték, izgatták az őket körülvevő dolgok, jelenségek, mivel azonban még észérvekkel nem tudták ezeket megmagyarázni, megszülettek a mítoszok)
-Dante: Isteni színjáték (a középkori embert nagyon érdekelte a túlvilági lét, a mű nem más, mint Dante képzeletbeli utazása a túlvilágon)
-Goethe: Faust (Faustot a mű során folyamatosan kérdések gyötrik, még a lelkét is képes eladni az ördögnek, csak hogy önmarcangoló kérdéseire választ kapjon)
-Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Filozófiai kérdésekre keresi a választ, legfőbb kérdése: mi a boldogság, elérhető-e a boldogság, érdemes-e küzdeni érte?)
-Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (felteszi a kérdést: Mi dolgunk a világon? Küzdeni)
-Madách Imre: Az ember tragédiája (Ádám a történelmi színekben az emberiség jövőjét kutatja, érdemes-e küzdeni érte? A mű végén Istenhez fordul, tőle vár választ)
-Babits Mihály: Esti kérdés (a világ állandó körforgásáról beszél, mi az értelme, célja?)
-József Attila utolsó vershármas (önmagának feltett, önkínzó, önmarcangoló kérdések, mit hibázott el az életben?)
-Radnóti Miklós költészete (felmerül a kérdés, milyen sors vár rá? Determinálódott a sorsa vagy ő maga tudja-e azt befolyásolni, irányítani?)

Lehetséges elemzési szempontok:

- Az elbeszélésben számos népmesei, mesei motívum alkalmazása megtalálható
Ilyen például a meseszámok visszatérő, többszöri, valószínűleg tudatos alkalmazása
„Aludt hét esztendeig.”
„Hét esztendőt aludt által.”
„kilenc nap és kilenc éjjel”
Ezeknek a meseszámoknak az alkalmazásával nemcsak a történet meseszerűvé varázsolása lehet a célja, hanem érzékeltetheti az idő múlását is, ami visszarántja az olvasót a valóságba
- Továbbá meseszerű a történetfűzés, „ment, mendegélt” kifejezés használatával is erre utal
- Gyurkának többszöri megmérettetésen, próbatételeken kell átesnie
- Mesébe illő történések, Gyurka hallá, illetve madárrá változik
- Gyurka elindul szerencsét próbálni, ahogy a főhős a mesékben szokott, közben nehézségekbe, akadályokba, elvégzendő feladatokba botlik, amelyeket teljesítenie kell
- Amiben eltér Gyurka egy szokványos mesebeli szereplőtől, hogy az elé gördülő akadályokat, próbatételeket nem feltétlenül teljesíti
- Az elbeszélés olvasása közben többször felmerülhet bennünk a kérdés, hogy Gyurka valóban pozitív szereplő-e
- Többször lustának, léhűtőnek tűnik, a feladatait nem végzi el
- A befejezésben a mesehős megkapja megpróbáltatásaiért méltó jutalmát, ez általában a lány, mesékben a királylány keze
- Amiben nem szokványos a befejezés, tehát eltér a mesék fűzésétől, hogy a befejezés kicsit hirtelen, váratlan fordulatot vesz
- Gyurka madár alakjában a leány kebelében találja meg magának a világban a megfelelő helyet
-A vissza nem változást értelmezhetjük szimbolikusan is: a valódi világban nem fürdőzhetne a leány kebelei között kedvére, ez csak a mesében, az álmában lehetséges
-Erre utal az utolsó mondat megállapítása is: álmodozás és földi világ szembeállítása
-A cím is erre utal: Szerencsés Gyurka, vagyis nagyon szerencsésnek mondhatja magát a világban az az ember, aki rátalál a boldogságra, békére, nyugalomra, ez csak kevés embernek adatik meg
- A befejezés ugyanakkor úgy is értelmezhető, hogy vegyük talán kicsit könnyedébben az életet, élvezzük azt, érezzük jól magunkat az életünk során

Lehetséges megközelítések:

- Vörösmarty a magyar romantika vezéregyénisége, 1840-ben írta a költeményt
- Megjeleníti a múltat, mint idősíkot, amelyben a magyar nép félresiklott, elhibázott lépéseiről ír
- Kérdést fogalmaz meg a zeneszerzőhöz, hogy a műveivel képes lesz-e felrázni a hazát?
- „Van- e hangod?” kérdés többszöri megismétlésével a célja a figyelemfelkeltés, nyomatékosítás
- Valószínűsíthető, hogy Vörösmarty tiszteli a zeneszerző munkásságát, ebből energikusságát, megrázó, figyelemfelkeltő hangzását emeli ki
- A magyarsággal szemben Vörösmarty konkrét kritikáit fogalmazza meg: „Bűneink” súlya nyomasztja, illetve a „tettlen nyugalom” vagyis hogy nem vagyunk képesek kiállni magunkért, a sorsunkat nem tudjuk irányítani
- Abban bízik, hogy a zeneszerző műveivel pozitív hatást tud elérni
- A 3. versszaktól kezdve a „Jobb korunk jött” sorral egy pozitívabb nézőpontot vezet be
- Az újra kifejezés alkalmazásával is érzékelteti az egyébként Vörösmartyra jellemző küzdő, pozitív létszemléletet, „Újra égünk őseink honáért”
- Buzdító, tettekre sarkalló sorok következnek, amelyhez nagy mértékben hozzájárul Liszt zenéje
- Ódai, magasztos, emelkedett hangvétel, szinte rapszodikus feszültséggel
- A versszerkesztés ugyanakkor, kicsit ellentmondva a tartalomnak, ránézésre kiegyensúlyozottságot, nyugalmat tükröz
- Pontos, precíz szerkesztésmód, ami szemben áll a tartalmi feszültséggel

- Illyés Gyula a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja, József Attila kortárs, jó barátja.
- Illyés Gyula: Bartók című költeménye számos hasonlóságot és persze különbséget is mutat a fent említett Vörösmarty művel
- Illyés is a cselekvésre, az aktivitásra buzdít, Vörösmartyhoz hasonlóan a zeneszerző kiváló, figyelemfelkeltő munkái által
- Illyés munkáját, feladatát az orvos, doktor feladatához hasonlítja: zenéjével gyógyít, sebeket kötöz be
- Bartók műveit ő is figyelemfelkeltőnek, felrázónak tartja
- Többször alkalmazza a hangzavar kifejezést, amivel arra utal, hogy a népet fel kell rázni
- A megdöbbentés, megbotránkoztatás sem áll tőle távol, „Szitok szavak” alkalmazásával is ez a figyelemfelkeltés a célja
- Műfajilag rapszodikus, magasztos, emelkedett, ugyanakkor zaklatott, indulatos hangvételű, ebben is párhuzamot vonhatunk az előző költeménnyel
- Szerkezete inkább szabad versformára emlékeztető, hosszabb rövidebb sorok szabálytalan váltakozása, versszakok kiegyenlítetlensége
- Bartókot igaz magyarnak tartja: „Hű magyar” kifejezéssel utal erre, a magyarok számára hiteles, követendő példa. Kérdéseket tesz fel, ezek célja ugyancsak a figyelemfelkeltés, elgondolkodtatás. Filozófiai kérdések: Mi lesz a magyarság sorsa, jövője?